A hosszú Covid még mindig velünk van, és emberek milliói szenvedhetnek a tüneteitől
Egy friss kutatás szerint, bár az évek során sokan felépültek a hosszú Covidból, sokan még mindig szenvednek tőle.
Világszerte emberek milliói szenvednek a koronavírus-fertőzés hosszú távú hatásaitól. Bár jóllehet már rég kigyógyultak a betegségből, a hosszú Covid néven ismert tünetegyüttes rengeteg embert gyötör, és a rossz hír, hogy a tudósok sem tudják, hogy miért, és miként lehetne ezt a dolgot „meggyógyítani”. Van azonban jó hír is.
A koronavírus-járvány kirobbanása óta eltelt hat év segített egy kicsit jobban megérteni, mi is az a hosszú Covid. Arról továbbra is folynak a viták, hogy pontosan milyen tünetek tartoznak ide. Egyes, kezdetben súlyos fertőzésen átesett betegeknél szervi károsodások jelentkeztek a betegség következményeként, míg másoknál – akiknél a fertőzés viszonylag enyhe lefolyású volt – olyan krónikus panaszok léptek fel – fáradtság, feledékenység, levertség –, amelyek eredete sokkal nehezebben magyarázható.
A Harvard Egyetem, a Kaliforniai Egyetem és más amerikai egyetemek, valamint kutatóintézetek tudósai egy korábbi vizsgálat eredményéből indultak ki. A korábbi vizsgálat során a tudósok 245 millió amerikai beteg egészségbiztosítási adatait nézték át, és arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy az egy évnél régebb óta fennálló tüneteket nem biztos, hogy a volt koronavírus-fertőzés okozza.
A mostani kutatásban több mint 1000, hosszú Covidban szenvedő felnőttet vizsgáltak meg a szakemberek, és arra jutottak, hogy a fertőzés után három évvel a felüknél tartós javulás történt.
Az első fertőzést követ 12. hónapban minden résztvevő a „valószínűsíthetően hosszú Covidban szenvedő” azonosítást kapták. Az érintettek eltérő tünetekről számoltak be. Ezek közül a fáradtság, valamint a szaglás és az ízérzékelés elvesztése kapcsán egyetértés van abban, hogy a hosszú Covidhoz kapcsolódó tünetekről van szó, míg másoknál, mint a depresszió, a szorongás, a látásproblémák és a húgyhólyaggal kapcsolatos panaszok a tünetek megítélése vitatott.
A kutatók a résztvevőket öt különböző alcsoportba osztották be attól függően, hogy milyen tünetegyüttesekről számoltak be. Ezt követően nyomon követték a résztvevők egészségi állapotát, ők pedig rendszeres időközönként töltöttek ki egy-egy kérdőívet. Ez lehetővé tette a kutatók számára annak felmérését, hogy a tünetek javulnak-e vagy sem.
A kétéves utánkövetésnél a betegek 36,2 százalékánál tapasztaltak tartós javulást a tünetek terén. Ez az arány három év elteltével 50,1 százalékra emelkedett – ekkor a résztvevők 56,4 százaléka számolt be arról, hogy tüneteik enyhültek, az életminőségük pedig javult.
Hároméves időtávon a résztvevők 26,9 százalékánál a tünetek teljes mértékben megszűntek. Eredményeiket az Annals of Internal Medicine című tudományos lapban közölték.
A kutatók szerint ezek az eredmények fontos iránymutatást jelentenek a jövőbeni kezelési stratégiák kialakítása számára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
