894 kutya DNS-ét vizsgálták meg amerikai kutatók, hogy kiderüljön, miért élhetnek a kisebb testű kutyák tovább, mint a nagyobb fajtársaik.
Bármennyire is fájó, egyetlen kutya sem él örökké, a lehetséges élettartamuk azonban fajtánként eltérő: míg bizonyos kutyák tíz évnél is kevesebb ideig élnek, mások a negyed évszázadot is megérhetik. A megért kor számos tényezőtől függ, ám általánosságban elmondható, hogy minél kisebb testű egy kutya, annál hosszabb lehet az élettartama.
Az Arizonai Állami Egyetem kutatói most arra próbáltak meg választ találni, hogy ez pontosan miért lehet így. Munkájuk során olyan genetikai összefüggéseket tártak fel, amelyek nemcsak a kutyák, az emberek élettartamának növeléséhez is hozzájárulhatnak. Eredményeiket a Science című tudományos lapban publikálták.
A kutatók abból indultak ki, hogy a kistestű kutyák hosszabb élettartama alapvetően furcsa, mivel más emlősöknél épp fordítva van: minél nagyobb testű az élőlény, annál tovább élhet. Miközben az egereknek csupán néhány év jut, az elefántok 70 évnél is tovább élhetnek, a grönlandi bálnák akár a 200 éves kort is megérhetik.
Egy fajon belül azonban a méret és az élettartam közötti összefüggés gyakran eltűnik, vagy akár meg is fordul. Ez a kutyák esetében is így van: a nagytestű fajták jellemzően gyorsabban nőnek, nagyobb kockázattal néznek szembe az életkorral összefüggő betegségek esetében, és fiatalabb korukban pusztulnak el. A minta elterjedtsége ellenére az emögött álló molekuláris mechanizmusok továbbra sem teljesen ismertek.
Egy új magyar kutatás szerint a kutyák agya úgy tagolja szavakra a folyamatos beszédet, ahogy azt eddig csak embernél láttuk. Az ELTE eredményei arra utalnak, hogy a beszéd feldolgozásának hatékonysága nem feltétlenül az ember különleges nyelvi képességeinek következménye: a beszéd rendszeres hallgatása maga is megváltoztathatja az agy működését, még egy embertől ennyire evolúciósan távoli emlősfajban is.
Ennek felderítése érdekében a kutatók 894 kutyát vizsgáltak meg: DNS-metiláció mintázatait keresték a genomokon keresztül. A DNS-metiláció egy kulcsfontosságú epigenetikai mechanizmus, amely képes a génexpresszió módosítására a DNS-szekvenciák megváltoztatása nélkül. Korábbi kutatások a DNS-metilációt hasznos biomarkerként igazolták az öregedés és a DNS-szabályozás szempontjából.
Az új tanulmány azt is feltárta, hogy a kutyák öregedésével párhuzamosan általános csökkenés tapasztalható a metiláció mértékében – különösen az úgynevezett transzpozonok, vagyis „ugráló gének” esetében. Ezek olyan mozgékony DNS-szakaszok, amelyek képesek helyet változtatni a genomon belül, vagy másolatokat készíteni önmagukról.
A kutyák öregedésében mutatkozó különbségek részben az úgynevezett „ugráló génekből” (LINE1 elemekből) eredhetnek. A LINE1 elemek a genomon belüli vándorlásuk során károsíthatják a DNS-t. Ezt a veszélyt normális esetben a DNS-metiláció mérsékli.
Az elöregedett társadalmak egyre nagyobb problémája az időskori elbutulás, a demencia. Azonban a kognitív hanyatlás nem csupán emberi sajátosság, négylábú barátainkat is érinti. A kutyák esetében is vannak korai jelei ennek, elég csak az állat sétáját figyelni.
A tanulmány megállapította, hogy a kutyák öregedésével a LINE1-elemekhez kapcsolódó genomrégiók több mint 40 százalékánál megszűnt a metiláció, méghozzá az egyes egyedeknél eltérő ütemben. A folyamat lényegesen gyorsabban zajlott le a nagyobb testű fajtáknál: náluk évente körülbelül 35 százalékkal nagyobb mértékű LINE1-metilációvesztés volt megfigyelhető, mint a kisebb testű kutyák esetében.
Blaise Mariner, tanulmány társszerzője szerint ez az egyik legtisztább molekuláris jel, amit valaha láttak, és ami összefüggésben áll a kutyák öregedésével. A szakember úgy véli, mindez azt mutatja, hogy a nagyobb testű kutyák esetében az öregedést legalább részben „az ugró gének feletti csökkent kontroll okozhatja”.
A kutatók úgy vélik, hogy az ugráló gének nemcsak a kutyák, de általában véve az emlősök öregedését is befolyásolják. Ha ez valóban így van, akkor az ezt célzó terápiák a jövőben segíthetnek kitolni az emberi élettartamot is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
