Pontosan és egészen korán diagnosztizálóható a kutyáknál a demencia, méghozzá mellső lábaik lépéshosszából – állítják amerikai és kanadai kutatók. És ez bizony nagyon emlékeztet arra, ami az embereknél is tapasztalható: ahogy súlyosbodik például az Alzheimer-kórban szenvedők állapota, lassabban kezdenek el járni és a lépéseik is rövidebbekké válna,. Komoly tanulmányok bizonyítják, hogy egy ember járásának minősége is árulkodhat a kezdődő elbutulásról.
A korosodás persze a szőrös barátainkat sem kíméli, az agyuk egy idő után sokat veszít funkcióiból. És akárcsak nálunk, náluk is árulkodó lehet a sétálás. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem, a Montreali Egyetem és a Pennsylvaniai Egyetem kutatói által végzett megfigyelések szerint a kutyák mellső lábakon megtett lépéshossza nemcsak az életkorral, hanem a kognitív károsodással is csökken, sőt a kognitív hanyatlás hatása ez esetben nagyobb, mint önmagában a szokásos öregedés.
A szakemberek – írja a Refractor – idős kutyákon végzett longitudinális vizsgálat adatait használták fel, amelyek több fiziológiai és egészségügyi jellemző alapján értékelték az ebek állapotát. Ezek között voltak kognitív tesztek és kérdőívek, amelyek tartalmazták az egyes kutyák viselkedési változásainak értékelését, az úgynevezett Kutya Demencia Skálát. A leginkább sokat eláruló teszt egy ötméteres gyalogúton, pórázon végzett járás volt, amely egy rövid gyorsulást is tartalmazott.
Az eredményeket összesen 88, sokféle fajtájú, sok keverék kutyán alapuló vizsgálatban gyűjtötték össze. A kutatók megállapították, hogy a gazdik által jelentett kognitív hanyatlás összefüggésben állt az átlagosnál rövidebb lépéshosszal a mellső lábakon. Ugyanez a kapcsolat nem volt megfigyelhető a hátsó lábak lépéshosszában, jegyzik meg a kutatók, ami az érzékszervi integráció és a vezető lépések közötti szorosabb kapcsolatra utal.
https://hvg.hu/360/201945_uj_demenciadiagnozis_nagy_lepes_azemberisegnek
„Érdekes volt látni, hogy a kognitív hanyatlás másképp érinti az első és a hátsó lábakat. A kutyáknál a hátsó lábak fontosak az előrehaladáshoz, míg az első lábak feladata összetettebb: irányt is váltanak és fékezést is kezdeményeznek. Mivel az agykéreg több érzékszervi információt integrál az idegi áramkörökbe, amelyek lépéseket hoznak létre az első lábakban, így a magas szintű szenzorimotoros integráció elvesztése másképp érinti ezeket” – magyarázza Natasha J Olby, az Észak-Karolinai Állami Egyetem állatorvosi neurológia és idegsebészet professzora, a Frontiers folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
A kutyák persze mások, mint az emberek. Nehezebb észrevenni rajtuk, hogy valami hibádzik az agyi funkcióikkal. Viszont – derül ki e mostani kutatásból is – a testük beszél helyettük, csak meg kell tanulnunk odafigyelni arra, hogyan teszik meg az első néhány lépést.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
