A Hajabusza-2 folyamatosan száguld az 1998 KY26 nevű aszteroida felé, aminek viselkedésére egyelőre nincs magyarázat.
Idén már hat éve annak, hogy a japán űrügynökség szondája, a Hajabusza-2 visszatért a Földhöz, hogy ledobjon a bolygóra egy, az Ryugu aszteroidáról származó mintát tartalmazó kapszulát. Az egység azóta folytatta útját a világűrben, ezúttal egy jóval kisebb aszteroida felé.
A találkozás azonban nemcsak a mérete miatt lesz nehéz: a tudósok szerint az objektum nem úgy mozog, ahogy azt előzetesen várták volna tőle.
A Gizmodo beszámolója szerint az 1998 KY26 jelzésű objektum olyan gyorsulást mutat, amely pusztán a gravitációval nem magyarázható. Emiatt egyes tudósok felvetették, hogy talán nem is aszteroidáról, hanem egy sötét üstökösről, vagy akár egy idegen eredetű tárgyról van szó. Ez utóbbi elmélettel természetesen nem foglalkoznak, egy friss tanulmány pedig az üstökös-elméletet kérdőjelezi meg: a kutatók szerint az égitest túl meleg ahhoz, hogy jég maradhasson a belsejében.
A Hajabusza-2 a tervek szerint 2031-ben találkoznak az égitesttel, hogy mintát gyűjtsön róla. Az 1998 KY26 egy kis méretű, szabálytalan alakú Föld-közeli objektum, amely olyan gyorsan forog, hogy egy „nap” alig néhány pillanatig tart csak.
A küldetéssel kapcsolatban korábban már több probléma is felmerült. Kiderült ugyanis, hogy az égitest nagyjából harmadakkora, mint korábban becsülték, és sokkal gyorsabban forog, mint azt eredetileg gondolták.
A japán űrügynökség Hajabusza-2 nevű űrszondája 2031-ben érheti el az 1998 KY26-ot, ám kiderült, csupán harmad akkora, mint eredetileg számolták.
Ennek fényében az ide tervezett leszállás sokkal nehezebb manőver lehet, mint amilyen a Ryugu aszteroida esetében a mintagyűjtés volt. Az 1998 KY26 csupán 11 méter átmérőjű, vagyis alig kétszer nagyobb, mint az űrszonda napelemeinek fesztávolsága. Emellett nagyjából 5 percenként tesz meg egy teljes fordulatot.
A szakemberek már 2023-ban is felvetették, hogy furcsán mozog az égitest, amit a gravitációs erők önmagukban nem magyaráznak, ezért úgy vélték, nem aszteroidáról, hanem sötét üstökösről lehet szó.
Ez egy olyan égitest, amely megjelenésében és viselkedésében hasonlít egy aszteroidára, ám az űrben úgy mozog, mint egy üstökös. A tudósok még mindig vizsgálják ezeket a hibrid objektumokat, és azt, hogy vajon ezek juttathatták-e el az élet építőköveit a Földre.
Ha az 1998 KY26 egy sötét üstökös lenne, az magyarázatot adhatna a gyorsulására: ahogy az égitest felmelegszik, a felszíne alatt található jég gázzá alakul, és az űrbe távozik, mintegy gyenge hajtóműként lökve előre a sziklatömböt.
Az Imperial College London kutatóinak is jutott abból az aszteroidamintából, amit 300 millió kilométerre a Földtől gyűjtött be a japán Hajabusza-2 űrszonda. A vizsgálata nem várt fejleményt hozott.
Az Icarus című tudományos lapban közölt publikációban a Georgiai Műszaki Egyetem kutatói arról írnak, hogy ha ez lenne a helyzet, akkor a jégkészletei már rég kimerültek volna. Amennyiben tényleg ez a helyzet, vagyis nincs már rajta jég, amely gáz formájában távozhatna, akkor az égitest szokatlan gyorsulásának oka továbbra is rejtélyt jelent.
A kutatócsoport meglévő adatok felhasználásával modellezte az objektum hőmérsékletét, és megállapította, hogy még a leghidegebb területein is legalább -61 Celsius-fok az átlaghőmérséklete. Ahhoz azonban, hogy a jég megmaradjon, legalább -128 Celsius-foknak kellene lennie rajta.
A tanulmány készítői úgy vélik, hogy az égitest az aszteroidák azon csoportjába tartozik, amelyek nem tartalmaznak vizet. Ez továbbra sem magyarázza a szokatlan viselkedését, így ezt a jövőben tovább kellene majd vizsgálni. Ami biztos, hogy a japán űrszonda 2031-ben érhet oda hozzá, a szerkezet pedig remélhetőleg választ ad majd a felmerülő kérdésekre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
