Egyetlen atombomba kiütheti a műholdak 99%-át

Felfoghatatlan következményei lehetnek akár egy kisebb atomrobbantásnak is: tönkremehet a Föld körüli pályán keringő műholdak szinte mindegyike.

  • HVG

Több mint 13 000 műhold kering már a Föld körüli pályák valamelyikén, ami egyre komolyabb problémát jelent az űrszemét kérdésköre mellett a csillagászat és sok más tudományterület számára is.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos a műholdak többsége – ezek biztosítják ugyanis kulcsszerepet játszanak a kommunikációban, az időjárás-előrejelzésekben és sok másban is.

Ha hirtelen eltűnnének, annak súlyos következményei lennének. Márpedig egy friss kutatás szerint akár egyetlen atombombával is ki lehetne ütni a műholdak 99 százalékát, ami elég aggasztó.

A Science Alert kiemeli: volt már példa olyan kísérleti atomrobbantásra, amely műholdakat is megrongált. Az Egyesült Államok az 1962-es Starfish Prime művelet során egy 1,4 megatonnás atombombát robbantott fel 400 kilométeres magasságban, a Csendes-óceán felett. Ez volt az egyik legnagyobb atomteszt a történelem során, és több műhold is áldozatául esett. A kísérletről itt írtunk bővebben.

Az amerikai Princeton és Wisconsin–Madison Egyetem kutatóinak számításai szerint manapság egy ennél kisebb atombomba is elképesztő pusztítást okozna, ha Föld körüli pályán robbanna fel.

Tanulmányukban – amely még nem esett át a lektorálási folyamaton – egy egy megatonnás nukleáris robbantást szimuláltak a Dél-Atlanti óceán felett, 500 kilométeres magasságban. Ebben a régióban a Föld mágneses mezeje kifejezetten gyengének számít.

Utóbbi körülmény felerősítené a robbanás kezdeti hatásait, mivel a radioaktív részecskék csapdába esnének az űz bizonyos pontjain – ezeken pedig áthaladnának a Föld körül keringő műholdak. Ez történt a Starfish Prime-robbantás után is; a radioaktív sugárzáson újra is újra áthaladnának a műholdak, amelyek komolyan károsodnának.

A friss szimuláció a januárban a Föld körül keringő 13 300 műholdat vette figyelembe. Amennyiben a Dél-Atlanti óceán felett történne a robbantás, egy napon belül a műholdak 25 százaléka is működésképtelenné válhatna.

A harmadik nap végére már 78 százalékos lenne a pusztítás. Egy héttel a robbantás után már a műholdak 98 százaléka lenne működésképtelen, míg végül a tizenötödik napra már 99,4 százalékuk lenne használhatatlan.

Az is kiderült, hogy a megerősített sugárzásvédelem sem érne sokat: a műholdak 99,3 százaléka veszne oda 30 napon belül. Egy sokkal gyengébb, 100 kilotonnás atombomba egy év alatt érné el a 99 százalékos pusztítást.

A robbanást követően nem sokkal az első műholdak már irányíthatatlanná válnának, amely növelné az űrbéli ütközések kockázatát is.

Az atombombák tehát a műholdakra is komoly veszélyt jelentenek. Ráadásul az újonnan felbocsátott egységekre is hatással lenne a sugárzás, amely megnehezítené a károk mérséklését.

Megállapításaikat az arXiv preprint szerveren tették közzé a kutatók.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hozzászólások