Egyetlen dolog biztos a telefonadóval kapcsolatban: az állam évente 52 milliárd forintot szeretne belőle. Az új adó ismét hidegzuhanyként érte az iparágat, ezúttal azonban az előfizetők fogják az adót megfizetni. A kormány eredeti terve az volt, hogy 2 forintot szedjen be minden megkezdett perc után, és ugyanennyit minden SMS és MMS után.

A látszólag egyszerű konstrukció kérdések és problémák sokaságát veti fel, amelyekre később visszatérünk. Ezen problémák miatt - melyeket a tervezett július 1-i bevezetés is tetéz -  erősödik az a verzió amiért a szolgáltatók lobbiznak, hogy előfizetőnként, pontosabban előfizetésenként átalánydíjban kelljen megfizetni az adót. Mivel 11,7 millió mobil és 2,9 millió vezetékes előfizetés van, az 52 milliárd Ft adó éves 3500 Ft adóból jön ki előfizetésenként, azaz havi kb. 300 Ft-ból.

A perc alapú adóból is könnyen kiszámolható az 52 milliárd Ft, tudván, hogy tavaly éves szinten 17,8 millió perc mobil beszélgetést és 5,4 millió perc vezetékes beszélgetést folytatunk, meg pár millió SMS-t küldtünk.

Mennyivel fogunk többet fizetni?

A percdíjas adó többlet terhét csak az előfizetők kisebb része tudja akárcsak megbecsülni is a maga számára. Néhány példa:

- Hálózaton belül 0 Ft-os percdíjak: ez az internet- és kábelszolgáltatók egyik kedvenc csalija a saját telefonszolgáltatásukhoz. Ennek az ingyenességnek tehát vége, de vajon mennyit is beszéltünk eddig ingyen?

- Az ilyen-olyan csevegő csomagoknak is vége, amikor  jellemzően a hagyományos vezetékes telefonszolgáltatók a havidíjba építve korlátlan beszélgetést ajánlottak bizonyos irányokba, ilyenek pl. az Invitel Szövegelő Plusz, Szövegelő Extra, T-Home Hoppá, T-Home Favorit Extra, vagy UPC Szomszéd+ csomagjai.

- Mobiloknál igen elterjedtek az céges és immár családi flották is, ahol egymás közt ingyen beszélhetnek. Eddig. Nem sokan tudják, mennyit is beszéltek ingyen, hiszen nem számított. Eddig.

- A feltöltőkártyás mobilokkal kapcsolatban sokan azt mondják, hogy nem lehet kivetni az adót vásárláskor (kártyafeltöltéskor), mert még nem lehet tudni az adó mértékét. Vélhetően ez nem fogja zavarni a jogalkotót, az adó utólagos kiszámolása bőven meg fog neki felelni.

Szintén homály fedi az áfa kérdését. Egyes szakértők szerint az új adóra még a 27% áfa is rájön, a kormány nem szokott zavarba jönni az adó adóztatásától, lásd üzemanyag. Így akár 66 milliárd Ft többletadó is összejöhet egy évben. Ha az új adó beépül a szolgáltatók díjcsomagjaiba, akkor az áfa szinte óhatatlanul rájön még.

Graur Tamás, az internetet.hu távközlési szakértője szerint az adó kiszámítása, bevallása hatalmas kihívás elé állítja a szolgáltatókat. Erre felkészülni szerinte még több hónap alatt sem lenne egyszerű, júliusig azonban - tekintettel arra, hogy még a jogszabálytervezet sem született meg - szinte lehetetlen. Ezért is lehet befutó a havi átalány, bár ez az alacsony havidíjú díjcsomaggal rendelkezőket aránytalanul sújtaná. Igazságosabb lenne egy havidíj alapú adó. Az adókulcs 10% körül kellene, hogy legyen az 52 milliárdos adó célhoz. Itt gondot okozhat az internet-, sőt a tévészolgáltatások kiszűrése az adóalapból, tekintettel az oly népszerű telefon+internet és hasonló kombinált csomagokra, valamint a kifejezetten okostelefonokra szánt telefon+mobilnet csomagokra.

Milyen hatása lesz az új adónak?

Graur Tamás szerint a távközlési cégeknek ez jobb - pontosabban  kevésbé rossz - mint a különadó, mert ez egy az egyben továbbhárítható az ügyfelekre. A közepes és nagy internet- és kábelszolgáltatóknak sokkal jobb, mert árbevételük kis hányadát adja a telefon, a különadót viszont a teljes árbevételük után fizették, ami sokukat sodorta végveszélybe.

Abban idén kevéssé reménykedhetünk, hogy a szolgáltatók a verseny miatt lenyelik az új adót, különös tekintettel arra, hogy a különadó csak az év végén kerül kivezetésre (ha egyáltalán), tehát idén kétszeres különadót kell fizetniük. Ha év végével tényleg megszűnik az eddigi különadó, elképzelhető majd egy díjcsökkentés, a szolgáltatók addigra átalakíthatják díjcsomagjaikat, azokba beépíthetik az új adót, és legalább részben átvállalhatják azt. Ez rövidtávon szinte elképzelhetetlen, már csak technikailag is. A percdíj alapú adó annyira felforgatja a csomagok jó részét, hogy az informatikai rendszerek súlyos fejlesztését igényli.

A felhasználóknak ugyan nem jelent elviselhetetlen többlet terhet az új adó, de sokakat rádöbbenthet arra, hogy egyébként is túl sokat telefonál és túl drágán. Lehet, hogy a díjnövekmény - bár nem túl nagy, mégis áttörhet egy kényelmi falat az emberekben, cégekben és elkezdhetnek jobban odafigyelni telefonálási szokásaikra vagy éppen a csomagválasztásra. Az adó újabb szög a vezetékes szolgáltatás koporsójába, ez eddig is folyamatosan csökkent, többen gondolhatják megint, hogy minek fizessenek elő továbbra is erre. Még inkább előtérbe kerülhetnek a Skype, a Viber és hasonló ingyenes telefonálási lehetőséget biztosító net telefon rendszerek, amelyek már nemcsak számítógépről, hanem okostelefonról is működnek. Kérdés egyébként, hogyan vetnék ki és hajtanák be az adót ezen internetes telefonszolgáltatások fizetős változataira.

A szegényebb rétegek szokás szerint többet veszítenek, és mivel kevésbé ellátottak internettel, még a megkerülő megoldásokat sem feltétlenül tudják igénybe venni. Még szerencse, hogy a teljesen vállalhatatlan internet forgalmi adóról gyorsan lemondott (?) a kormány.