Az USA nagyvállalatai egy Váci úti adatmágusnál állnak sorban
Tudja, mi az az egyre intelligensebb, tanuló algoritmus? És azt, hogy mire jó? A magyar Starschema egyik alapítójából próbáltuk kiszedni, mivel lehet berobbanni a globális techbizniszbe – merthogy nekik sikerült. A vállalat megbízói között ma olyan óriások vannak, mint az Apple, a Facebook, a Walt Disney vagy éppen a Netflix.
„Az igazság az, hogy ha bármit csinálsz informatikában, nagyon nem tudsz mellélőni. Ez egy olyan piac, ahol elég könnyen lehet érvényesülni. Ha megvan a szakmai felkészültséged, ezen a területen sokkal könnyebb elindulni, mint máshol” – mondja a Starschema egyik alapítója, Földi Tamás. A céget a szakmán kívül nem sokan ismerik, pedig kétségkívül sikersztoriról beszélünk: a kétmilliárdos árbevételű vállalat megbízói között hemzsegnek az olyan nagykutyák, mint az Apple, a Facebook, a Walt Disney vagy éppen a Netflix.
De mi az, amiért a Fortune 500-as vállalatok a tengerentúlról a Váci útig jönnek?
„Gőzerővel gondolkozunk azon, hogy tudnánk édesanyáknak is elmagyarázni, hogy mivel foglalkozunk”
– mondja csak félig viccelve Földi. A cég sikere ugyanis éppen abban rejlik, hogy olyan húzós munkákat vállalnak el, amilyenet más nem. Emellett olyan érzékeny adatokkal dolgoznak, hogy aligha példálózhatnak azokkal a megértés könnyítése végett.
„Az üzleti életben ugyanúgy fontos, hogy egy adathalmazból értelmezhető történet legyen, mint az oknyomozó újságírásban. Hatalmas érték, ha egy felsővezető csak ránéz egy mobilappra, és pontosan tudja, hogy melyik az a terület, ahol neki be kell avatkoznia, ahelyett hogy hosszú e-maileket, riportokat kéne értelmeznie” – mutat rá Földi a cég egyik fontos profiljának, az adatvizualizációnak a fontosságára.
| 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | |
| Árbevétel (MFt) | 281 | 620 | 1250 | 2000 |
| Alkalmazottak | 8 | 27 | 57 | 132 |
Minden cég életében vannak olyan fontos kimutatások, amelyek elengedhetetlenek a működésükhöz. „Mi azzal foglalkozunk, hogyan lehet ezeket a lehető legpontosabban és leggyorsabban előállítani és eljuttatni a felhasználókhoz” – mondja a megjelenésében inkább hekkerre, mint cégvezetőre emlékeztető Földi. Utóbbi nem véletlen: a mára 132 fősre duzzadt cégben nemcsak informatikusok dolgoznak, azok is irányítják. Még értékesítők sincsenek – nélkülük is van elég megrendelés. A munkát elvégző szakemberek biztosítása egyelőre nagyobb kihívás.
Ebből az országból bármikor lehetne informatikai nagyhatalom, amit a legjobban az mutat, hogy egy olyan cég, mint a miénk sikereket tud elérni
– mondja az adatguru.
Sznob piac
„Amiért a big data ennyire előtérbe került, az részben az, hogy most már minden cég eljutott arra a szintre, hogy az alaprendszerei, amelyekben az ügyfélkapcsolatokat vagy a könyvelést rendben tartják, eléggé letisztultak. Az adatok rendelkezésre állnak, és a cégek valamilyen szinten digitális folyamatokat követnek. A következő lépés, hogy a gyűjtött adatokból hogyan lehet még több értéket előállítani, és milyen olyan adatok vannak, amelyeket még senki nem használt. Mi ebben tudunk segíteni.”
Akik sikerrel lovagolják meg a big data hullámot
Durva felfutásban van az adatbányászat, adatelemzés, melynek segítségével meg lehet mondani például azt is, hogy jövőre melyik lesz az aktuális divatszín, hogy kik lesznek az első vásárlók, és ők hol akarnak vásárolni. Vannak magyar projektek, vállalkozások, amelyek mostanra már felvásárlási célpontokká váltak.
A tíz évvel ezelőtti indulásnál „kamikaze módon” mindent elvállaltak, aminek más a közelébe sem ment. A multik ugyanis nem nagyon állnak szóba olyan céggel, amelyikkel nincs meg a beszállítói kapcsolatuk, és még referenciája sincs. „Az enterprise sales egy óriási kihívás, egész egyszerűen azért, mert a partnerkapcsolatok tekintetében ez egy iszonyatosan sznob piac” – mondja Földi, de hozzáteszi, hogy ez érthető is, mert súlyos dollármilliárdokról és nagyon érzékeny információkról van szó. „Ahhoz, hogy a világ legnagyobb cégei szóba álljanak velünk, olyan technológiákkal kell foglalkoznunk, amelyekkel még csak nagyon kevesen”. Ilyen például a prediktív analitika, amikor eseményeket tudnak statisztikai alapon megjósolni.
„Ők hozzák a Skynetet”
„Amíg régen afelé ment a világ, hogy segítsünk a nagyvállalatoknak egyszerű táblázatos kimutatásokat készíteni, most már a science fiction szintjén járunk”
– árulja el az adatmágus.
A világ talán legnagyobb szociális hálózatának például egy olyan projekten dolgoznak, amelyben a megbízó adja a saját fejlesztésű anomáliafelismerő algoritmusát, amely megmondja, hogy különböző tevékenységeknél – például a reklámértékesítésnél – mi utal csalásra. A Starschema feladata pedig, hogy ezt az algoritmust a lehető legtöbb adatmegjelenítésbe integrálja. „Ők hozzák a Skynetet, az aranyujjat, amely megmondja, hogy hol a csalás, mi pedig az elemzőik számára feldolgozható formába hozzuk az adathalmazt.
Hasonló problémára kell gondolni, mint a tavalyi év végén leleplezett orosz hirdetési csalás. A hekkerek által üzemeltetett botnet a felhasználók helyett kattintgatta a hirdetéseket, az így felpörgetett forgalom után pedig besöpörték a reklámpénzt, becslések szerint 5 millió dollárt. Naponta.
Földi nem csak a cégeket fejő csalásokat, hanem az embereket célzó álhírgyárat is félelmetesnek tartja. „Azt gondolná az ember, hogy egy értelmiségi, haladó gondolkodású informatikus cégnél ilyesmitől nem kell tartani, ehhez képest a belső kommunikációs csatornán látom, hogy saját dolgozóink is megosztják az álhíreket.
A világvége elég közel van”
– ad hangot ironikusan aggodalmának a fejlett technológiák lehetséges társadalmi konzekvenciái miatt Földi, és mindenkit a Black Mirror megnézésére biztat.
A hideg futkos a hátunkon az emberiség közeljövőjétől
A Black Mirror 2013-ban jóformán előrevetítette a Brexitet és Trump győzelmét, mégsem ezek voltak a legdurvább jóslatai, amelyek bármikor valósággá válhatnak - hát persze hogy a britek csinálták meg a legmorbidabb humorú, orwelli jövőképeivel mégis félelmetes sorozatot. Az 1080p bemutatja az angol szatíracsászár, Charlie Brooker antológiáját, a Fekete tükröt.
Ugyanakkor a technológia exponenciális fejlődése adja a létjogosultságukat és biztosítja túlélésüket is: az újítások miatt nem unják magukat halálra, mert azért az IT iparág nem egy adrenalinbomba. „Azt látni kell, hogy nem az izgalomról szól huszadszorra átvinni egy adatot egyik adatbázisból a másikba. Ezért aztán jó, ha az új technológiákkal egy kis kihívást kapnak a dolgozóink is, miközben a konkurenseket is beelőzzük.”
A nagy indiai offshore cégek ugyanis csak technológiában verhetőek. „Mi nem tudunk egy projektre ráállítani 200 embert, mert annyian összesen nem dolgoznak itt. Viszont a magas hozzáadott értékkel, új technológiákkal, flexibilitással sokra lehet vinni.” Ezt a nagyvállalatok is felismerték, ezért szívesen dolgoznak a technológiai újításokban élen járó startupokkal.
Egyetem sem kell a hét számjegyű fizetéshez
Földi szerint az utóbbi években rengeteg big data cég jött Magyarországra, aminek köszönhetően már nem ritkák a hét számjegyű fizetések az iparágban. Bár vannak vélemények, hogy itt is az autóiparhoz hasonló összeszerelő-műhely van kialakulóban, Földi szerint ez a szerep hagyományosan inkább Indiáé, Magyarországra szívesen hoznának magasabb hozáadott értékű feladatokat. „Nem a keresleti oldalon van korlátozás, hanem a kínálatin” – utal a szakemberhiányra, amivel a Starschema is küszködik.
„Próbálunk az oktatásba beszállni, ott vagyunk különböző felsőoktatási intézményeknél, magánkezdeményezéseknél is, mert
ha élni akarunk ezzel a kitörési lehetőséggel, akkor ennél jobb PISA-eredményekre lesz szükség
– mondja.
Bár már néhány hónapos programozó tanfolyamok is vannak, Földi szerint azért egy évre szükség van a szakma megismeréséhez. „Nem a szakmai tudás, inkább a mentalitás elsajátítása, a rendszerek működésének megértése miatt. Néhány hónap alatt betekintést lehet kapni, de nem alakul ki a szükséges látásmódod” – figyelmeztet a gyorstalpalók veszélyeire.
Állásinterjúra repülővel
Bár a régiós munkaerőfelszívó-képesség alap, a Starschemánál nem ez a fókusz, több munkatársat is Indiából hoztak. Ennek fejenként durván 3-4 ezer euró a költsége, de még mindig kedvezőbb, mint egy fejvadász cég megbízási díja. Pedig, ha találkozni is akarnak a jelölttel, akkor ide kell reptetni. Ráadásul ha nem válik be, fizethetik a visszautat is.
A cégnél végül állásba kerülők viszont nemcsak a Váci úti irodába, de akár a New York-iba is becuccolhatnak majd, ugyanis az év elején alapított amerikai leányvállalatnál a tervek szerint 2017-ben egy fejlesztőcsapat is megkezdi munkáját. Ez nem meglepő azután, hogy a megbízások 70 százaléka a tengerentúlról érkezik. Így elképzelhető, hogy a jövőben már nem a Váci úton sorakoznak majd a Fortune 500-as vállalatok. Persze a fejlesztési központot a nagy elődökhöz hasonlóan – Prezi és társai – a Starschema is megtartja Budapesten.
