Elég volt címmel jelentett meg írást saját portálján, a galamus.hu-n Mihancsik Zsófia. Ám igazságtalanok lennénk, ha a cikk tartalmát elintéznék annyival, hogy kábé erről is szólt, hogy elég volt. Mihancsik ugyanis inkább azt fejtegeti, hogy miként szabadulhat meg a Fidesz Orbántól.

Mintha az elemzők, a magyar sajtó jelentős része, és egyéb szószátyárok évek óta nem azt boncolgatnák, hogy miért tartanak ki a fideszesek a legnagyobb kudarcok idején is Orbán mellett. Hogy miért alakult úgy a Fidesz sorsa, hogy senki sem mond ellent neki? Hogy miért nincsen senki, aki figyelmeztetné lépései kockázatára? Hogy a Fideszben miért a feltétlen lojalitás lett az egyetlen szempont? Hogy miért lép föl azonnal a „minket megtámadtak” védelmi reakciója, aminek következtében a legnagyobb unortodox őrültségekbe is követik vezetőjüket?

És újabban egyre többen jutnak el a felismerésig, hogy ez a hitekből, lekötelezettségekből, félelemből, üzleti érdekekből szövődött belső fideszes világ nem egyszerűen egészségtelen, hanem gátja a valóság érzékelésének. Sőt, van, aki addig a megállapításig is elmerészkedett, hogy a Orbán Viktor nem is ura a cselekedeteinek, lépéseit és vele követőinek mozgását nem a politikai racionalitás irányítja, hanem egyéb érdekeknek való megfelelés. Olyan érdekeknek, amelyeknek közömbös, hogy Magyarország az Unió tagja marad-e, vagy hogy lesz-e gazdasági összeomlás.

De szerencsére a tiszta gondolatnak maradtak még olyan érintetlen fórumai, ahol ilyesfajta terméketlen töprengéssel nem pazarolják az időt, hanem előrukkolnak a megoldással:

„az országgyűlés megfelelő számú képviselője nyújtson be bizalmatlansági indítványt Orbán ellen, és az országgyűlés a megfelelő többséggel fogadja el”.

Hogy ez nekünk nem jutott az eszünkbe!

(Címlapképünk a Kerényi-sorozat egyik lemaradt darabja, és a „Mihancsik Zsófia átvágja a gordiuszi csomót” jelenetet ábrázolja.)