"Észak-Korea olyan, mint egy titkok övezte fekete doboz - jelentette ki Vu Szjung Dzsi, a szöuli külpolitikai és nemzetbiztonsági intézet professzora - Nagy az információigény olyankor, amikor hiány van belőle."

A múlt héten megalapozatlan hírek terjedtek el a New York-i, tokiói és szöuli pénzpiacokon arról, hogy Kim Dzsong Il észak-koreai vezetőt megölték, illetve megdöntötték, miközben nőtt a nyomás rá, hogy térjen vissza a phenjani nukleáris tervekről folyó tárgyalásokhoz. Konkrétabb - ugyanakkor eltúlzott - jelentések érkeztek diplomatáktól és más illetékesektől, amelyek szerint eltüntették Kim hatalmas portréit a közterületekről és kevesebben viselik ruhájukon a Kim-jelvényt.

Mindezek, valamint az észak-koreai menekülteknek az otthoni tiltakozó plakátokról szóló beszámolóik fényében kialakulhat az a nézet, hogy veszélybe került Kim rendszere. Ugyanakkor, bár Észak-Korea-szakértők és diplomaták szerint valami változhat Phenjanban a piaci reformokkal, amelyek lehetővé teszik például a magánkézben lévő éttermek működését, nincs határozott bizonyíték arra, hogy Kim Dzsong Il kezéből tíz év után kicsúszna a hatalom.

"Óriási az ellentmondás a kínálat és a kereslet között - mondja Vu a hírvákuumról - ezért a reménykedő mentalitás a legkisebb információt is hajlamos eltúlozni."

Több csoport, köztük a disszidensek szervezetei, követelik az észak-koreai rendszer változását 15 évvel a kommunizmus kelet-európai összeomlása után. Vu szerint elképzelhető, hogy külföldi kémszolgálatok gyártottak jelentéseket, hogy lejárassák Kimet. Ezenkívül az új amerikai emberi jogi törvény alapján évente 24 millió dollárt szánnak arra, hogy előmozdítsák a reformokat és az emberi jogok helyzetét Észak-Koreában. Ennek keretében például kis rádiókat küldenek, hogy több információval lássák el a külvilág híreire régóta kiéhezett népet.

"Nemzetközi téren kényszert éreznek arra, hogy normálisnak mutassák magukat - mondta Csung Szjung Csang, a Szöul melletti Szedzsong intézet kutatója, utalva a portrékról és a jelvényekről szóló hírekre. Ugyanakkor úgy vélekedik, hogy a közelmúltbeli jelentések hamis hírekre alapulnak vagy pedig régóta ismert változásokról szólnak.

Kim Dzsong Il megrekedt házi "szongun" ideológiája mellett, vagyis félretette a piaci reformokat a katonaiért, hogy nukleáris haderőt fejlesszen ki az Egyesült Államok elrettentésére. "Kim Dzsong Il talán magának követelte e politikai választások jogát, amikor számos más kommunista zsarnokot elsöpörtek 1989 után - írta Jasper Becker Észak-Korea-szakértő az Asian Wall Street Journal e heti számában - de csak kapaszkodik benne." Becker elmondása szerint a menekültek több összeesküvésről is beszámoltak, amit az 1994-ben, államalapító apja, Kim Ir Szen halála után hatalomra került Kim meggyilkolására szőttek.

Északon továbbra is beszámolnak Kimnek a katonai egységeknél tett látogatásairól, és dicsérik "rendíthetetlen akaratát". Független források szerint október 3-án látták őt utoljára a nyilvánosság előtt. Kína egyelőre semmi gyanúsat nem észlelt Észak-Koreában és cáfolta, hogy megerősítette volna haderőit a két ország határán. "Nincsen semmi változás" - mondta Jean Ping, az ENSZ-közgyűlés elnöke Szöulban, északi látogatását követően.

Egyes elemzők szerint a portrék eltűnése arra példa, hogy Kim megpróbál új eszközöket keresni hatalmának megtartására, mint ahogyan a piaci változások is nagyobb bizalmat keltettek néhány észak-koreaiban.

"Azt hiszem, egy bizonyos ponton lesz drasztikus váltás a Kim Dzsong Il-rendszerben. De a hatalom struktúrájának változása minden bizonnyal nem lentről fog történni - mondta Cso Min, a Koreai Nemzeti Egyesítés Intézetéből - a változás felülről jön, és ha egyszer bekövetkezik, nagyon gyorsan fog történni."

Szöul számít arra a lehetőségre, hogy egy gyors változás vagy összeomlás Északon kikerülhetetlen hatást gyakorol majd saját gazdaságára is. A pénzpiacok nagy figyelemmel követik Észak-Koreát, de nem valószínű, hogy nagy mozgást okoznának a változások, hacsak Kim Dzsong Il meg nem bukik.

A megosztott félsziget legújabb fejleményeihez és az információs csatához tartozik, hogy Dél-Korea befagyasztotta 30 észak-koreai weboldalhoz való hozzáférést, amely felháborodást váltott ki Phenjanban. A Riporterek Határok Nélkül szervezet támadta Szöult a tilalomért, Phenjant pedig képmutatásáért. "Ironikusan hat a kritika a világ egyik legkeményebb rezsimjétől - állapította meg az újságíró-szervezet - Észak-Korea nem engedélyez semmilyen független médiát, és csak egy maroknyi kiváltságos embernek engedik az internet használatát."