Manherz Károly

A Magyar Rektori Konferencia munkabizottságának javaslata teljes átjárást tenne lehetővé a fizetős és a tandíjmentes képzés között. A rektorok legutóbbi, gyöngyösi konferenciájukon két változatot terjesztettek elő: az egyik szerint a hallgatók 25 a másik szerint 50 százaléka tanulhatna tandíjmentesen. Az elsőéves hallgatók esetében - nekik még nincs tanulmányi átlaguk - a tervezet két megoldást tartalmaz: vagy a felvételi eredmény alapján kellene őket besorolni, bár kétségtelen, hogy a középszintű érettségi nem igen alkalmas a képességek felmérésére. Vagy pedig, az első év türelmi időszak lenne, a felvett diákok egy évig nem fizetnének.

Az átjárásra eddig is lehetőség volt a diákok 15 százalékánál, de ennek pontos feltételeit még mindig nem dolgozták ki. Azaz, egyelőre nem világos, hogy a rosszabb teljesítményt nyújtókat milyen kritériumok alapján sorolják a fizetős diákok közé, illetve fordítva, a kitűnő teljesítményt mutató fizetősöket a másik kategóriába. Az is nehezíti az átjárást, illetve a besorolásokat, hogy a tanulmányi eredmény függ az egyetem illetve főiskola adottságaitól, a felvett szak nehézségi fokától, gyakran tehát narancsot kell összevetni almával.

Mint Manherz Károly, az oktatási tárca felsőoktatási szakállamtitkára a hvg.hu-nak kifejtette, szerinte sem elégít ki minden igényt az MRK tervezete, melyet egy munkabizottság dolgozott ki. Ennek csak egy három oldalas változatát terjesztették a rektorok elé, ami a minisztérium számára is újdonság volt. A rektorok szerint ez a konstrukció nem hozna többletbevételt a jelenlegi felálláshoz képest, és így összességében a hallgatók sem fizetnének többet. A javaslat azt is leszögezi, hogy a tandíjmentes és a tandíjat fizető diákok helyei között teljes lenne az átjárhatóság. Az idén kipróbálják a 15 százalékos átsorolási rendszert, s ha a gyakorlatban beválik, lehet szó a kiterjesztéséről. Bonyolítja az átsorolást, – mutatott rá a szakállamtitkár –, hogy sok függ egy-egy intézmény konkrét adottságaitól, nehézségi fokától: vannak divatos szakok, ahol máris magas a fizetős helyek száma, más szakokon viszont szinte nincs is fizetős hallgató.

Miskolczi Norbert

Miskolczi Norbert, a HÖOK elnöke a hvg.hu-nak elmondta, szerinte a rektorok javaslata egyelőre nincs igazán kidolgozva, annyi bizonyos, hogy visszahozza a tandíjat. Számos kérdést megkerül, szerzői nem foglalnak benne állást – állítja a HÖOK elnöke. Ez nem is csoda, hiszen a rektorok álláspontjai eltérnek, attól függően, hogy budapesti vagy vidéki, állami, egyházi, vagy alapítványi formában működő egyetemekről és főiskolákról, kisebb vagy nagyobb intézményről van-e szó. Nyilvánvaló például, hogy egy alapítványi főiskolának, ahol csak fizetős képzés van, az lenne jó, ha ez a forma általánossá válna, mert akkor többen jelentkeznének hozzájuk.

Miskolczi szerint jelenleg a hallgatóknak csak mintegy a fele tanul fizetéses formában, a „hatlépcsős” átsorolási tervezet szerint viszont a hallgatók nyolcvannégy százaléka fizetne majd kisebb-nagyobb összeget, és csak a legjobb tizenhat százalékot illetné meg végig az állami finanszírozás. A HÖOK már 2006-ban javasolta, hogy biztosítani kell az átjárhatóságot a fizetős és a nem fizetős képzés között. Nem lehet ugyanis egyértelműen állítani, hogy az egyik, vagy a másik csoport jobb, az egyik megérdemli a költségvetési támogatást, a másik pedig nem, ráadásul egy-egy diák teljesítménye is változhat - mutatott rá a HÖOK elnöke.

Sem az Oktatási Minisztérium szakállamtitkára, sem pedig a HÖOK elnöke nem kívánta politikai síkra terelni a fizetős képzés kiterjesztésének problémáját. Úgy tűnik, a „tandíjpótlás” kérdésében is az elbizonytalanodott politikai akarat és reformszándék közepette előtérbe kerülhetett a szakmai diskurzus, az indulatmentes párbeszéd. Ennyi haszna azért van a dolognak. Az MRP tervezetével a Felsőoktatási Kerekakasztal (FOK) jövő heti ülése foglalkozik majd.

Pelle János