Telkes József

Telkes József.: Közvetlen célja az, hogy ellássa azoknak a károsultaknak az érdekeit, akik a bankok ingatlanalapjaiba fektettek be. Tágabb értelemben arra törekszünk, hogy a bankok ügyfeleinek érdekeit képviseljük. Magyarországon nincs szervezet, amely az állampolgárokat képviselné a pénzintézetekkel szemben. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szemmel láthatóan mással van elfoglalva.

hvg.hu: Létezik már a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE). Ez egy szerény költségvetésű civil szervezet, mely néhány éve alakult hasonló céllal. Miben különbözik ettől az ön szervezete?

T. J.: A BHKE nevében is benne van, hogy ők a hitelt felvevők érdekeit próbálják védeni. Mi viszont elsősorban a megkárosított befektetőket képviseljük, konkrétan azokat, akik a nyílt végű ingatlanalapokba fektették a pénzüket, amelyeket az alapkezelők, illetve a többnyire mögöttük álló bankok a válságra, illetve a PSZÁF határozatára hivatkozva csak óriási késéssel és jelentősen csökkentett értékben hajlandók visszafizetni. Magyarországon közel százezer embert érintett ez az intézkedés, az ő nevükben igyekszem eljárni. Eddig közel száz károsulttal vettük fel a kapcsolatot az interneten, de remélem, egyre többen leszünk.

hvg.hu: Maga a kormányfő is, a sajtó figyelmétől övezve, folyamatosan tárgyal a bankok képviselőivel, többek között a devizahitelesek érdekében, de érdemleges eredményre még mindig nem jutott.

T. J.: A KÖSZ! civil mozgalom, melynek persze kisebbek a lehetőségei, mint egy törvényesen megválasztott miniszterelnöknek, de azért nem szabad lebecsülni minket sem. Ehhez azonban meg kell szereznünk a közvélemény támogatását. Első lépésben azt szeretnénk, ha az adófizetők pénzén fenntartott intézmények, mindenekelőtt a PSZÁF szóba állna velünk. A leveleinkre eddig egyáltalán nem válaszoltak. És egyelőre azt sem tették meg, amit kértünk tőlük, vagyis hogy tegyék ki a honlapunk linkjét az oldalukra, a többi szervezet közé, melyekkel kapcsolatban állnak. Pár napja azután egy rádióműsorban ezt nyilvánosan megígérte nekem a felügyelet szóvivője, Binder István.

hvg.hu: Ön a kilencvenes évek első felében sokat szerepelt a médiában. Fejvadász céget vezetett, állandóan nyilatkozott a sajtónak. Most, hogy profilt váltott, ismét a média figyelmébe akar kerülni?

T. J.: Az a bizonyos fejvadász cég még most is működik, még a nevemet is viseli, de már nem állunk kapcsolatban. Már vagy hat-hét éve abbahagytam a „fejvadászatot". Beleszerettem az internetes kommunikációba, azon a területen kísérletezem. A KÖSZ!-t is interneten szervezem, de ezúttal nem az üzleti szempont az elsődleges a számomra. Szembesülve a magyar gazdaságot maga alá gyűrő válsággal, feltettem magamnak a kérdést: megteszek-e mindent, ami tőlem telik? Ezért kezdtem el foglalkozni a hazai bankok befektetőinek érdekvédelmével. Ezen a téren egyébként már szereztem bizonyos tapasztalatot, a kilencvenes évek elején. Akkor, a rendszerváltás után dőlt be az Ybl bank, ez volt az első bankcsőd Magyarországon. Fejvadász cégem folyószámlája az Ybl bankhoz kapcsolódó AVB Bankban volt, és bent ragadt. Ekkor megalakítottuk a Betét- és Folyószámla-tulajdonosok Érdekvédelmi Szövetségét (BEFÉSZ), mely eredménnyel járt, a pénzünket visszakaptuk. De már akkor láttam, hogy még az egyszerű folyószámla-tulajdonosok is ki vannak szolgáltatva a bankoknak. A KÖSZ!-t 2008 november elején kezdtem el szervezni, de az első két hónapban anonim módon.

hvg.hu: Talán nem rosszindulat azt feltételezni, hogy mint az Ybl Bank esetében, most is érintve volt, azaz egy bank ingatlanalapjába fektette be a pénzét, és attól tart, hogy nem kapja vissza.

T. J.: Magyarországon a mögöttünk álló évtizedben csaknem félmillióan fektettek be úgynevezett „nyílt végű" ingatlanalapokba, és ezek közül több mint százezren jeleleg is érintettek. Mindezt olyan feltétellel tehették, mely szerint bármikor kivonhatják innen a betétjüket, azonnal visszakapják a pénzüket. Ezeket a szerződéses feltételeket a bankok 2008. november végén egyoldalúan, a befektetők előzetes tájékoztatása nélkül módosították. Mindez nem csupán a PSZÁF jóváhagyásával, hanem kifejezett pressziójával történt. A felügyelet 2008. november 7-én tíz forgalmi napra elrendelte az ingatlanalap jegyek forgalmazásának felfüggesztését, melyet furcsa módon a befektetők érdekeinek védelmével indokolt. Ebben a határozatban szólították fel az alapkezelőket, hogy a visszaváltási feltételeket a törvényben korábban is létező, de kivételes esetekre alkalmazott feltételekre módosítsák. Ezen feltételeket tovább rontotta az a törvénymódosítás, melyet utóbb az Országgyűlés hihetetlen gyorsan, tíz nap leforgása alatt szentesített és miután a köztársasági elnök is aláírta, november 24-én életbe is lépett.

Jóllehet ezután az ingatlanalap jegyeket újra lehetett forgalmazni, azok árfolyama meredeken zuhanni kezdett, nem egészen két hónap alatt átlagosan 20-30 százalékot veszítettek értékükből. Az, hogy ez egyáltalán megtörténhetett, komoly aggályokat vet fel a jogbiztonságunkat illetően. Tagjaink többsége kiszolgáltatottnak érzi magát bankokkal szemben. Figyelemre méltó tény, hogy a bankok likviditási problémáikra hivatkozva állították falhoz az ügyfeleiket, tiltották le a kifizetéseket. Ugyanakkor a pénzintézetek felajánlották pénzzavarba került befektetőiknek, hogy jókora kamat ellenében kölcsönt nyújtanak nekik.

hvg.hu: Nem mondta még, hogy mennyi pénze „ragadt benn" a rendszerben.

T. J.: Három és fél millió forint. De nekem szerencsém volt, ugyanis az Erste Bank harminc munkanap letelte után visszafizette a befektetésemet. Vagyis én nem jártam rosszul. De gondolja csak meg: százezer emberről van szó, aki 433 milliárd forintot fektetett nyílt végü alapokba. Ezt az összeget most a bankok nem hajlandók nekik visszafizetni, csak kilencven munkanap letelte után, ráadásul az akkori, még nem ismert árfolyamon. Fénymásolt értesítéseket küldenek, és a törvénymódosításra hivatkoznak. A bankokat nem érdekli, hogy a jó hírük csorbul, az érdekeik ennél is fontosabbak. A határidő áprilisban telik le, de addig még ki tudja, mi történik: a pénz elértéktelenedik, az alapok árfolyamai lezuhannak, és elképzelhető, hogy addig a hazai ingatlanpiac teljesen összeomlik.

hvg.hu: Ma Magyarországon nem a nyílt végű ingatlanalapok pórul járt befektetőiről, hanem az infláció miatt egyre nehezebben vagy talán sehogy sem visszafizethető, devizában folyósított kölcsönöktől hangos a média és a politika. Nem tart attól, hogy mint a BAUMAG befektetőinek esetében, az önök ügyében is többé-kevésbé közönyös marad a közvélemény?

T. J.: Szervezetünk, a KÖSZ! nemcsak az ingatlanalapok ügyének rendezésére alakult, de általában véve is vállalkozna a bankok ügyfeleinek érdekvédelmére. Ők jelenleg fogyasztóvédelmi szempontból teljesen védtelenek, a hivatalos szervek egyáltalán nem törődnek velük. Az embereknek össze kell fogni érdekeik védelmében a bankok ellen, de ennek nem az a módja, hogy tüntetést szervezzünk a parlament előtt. Nem nélkülözhetjük azoknak a támogatását, akik nincsenek közvetlenül érintve ezekben az ügyekben. Sajnos, Magyarországon rendkívül alacsony szintű a társadalmi szolidaritás. Jellemző, hogy amikor a KÖSZ! a nyilvánosság elé lépett a befektetők képviseletében, sok kárörvendő reagálás is érkezett, azaz az emberek egy része reflexszerűen elítéli azt, aki bajba kerül. Levelet írtunk az parlamenti képviselőnek, a kormánypárt, és a legnagyobb ellenzéki párt vezetőinek, de egyáltalán nem méltattak válaszra, ha pedig válaszoltak, jókora késéssel.

hvg.hu: Nem kívánja tapasztalatait könyv formájában is hasznosítani?

T. J: Erre készülök, már dolgozom rajta. Címe előreláthatólag a következő lesz: Vizsgázik az ország: megbukott? Március elején már ki is szeretném adni, még az áprilisi fordulat előtt. Ekkora válik ugyanis nyilvánvalóvá a botrány. Kiderül majd, mennyit veszítettek a befektetők, mekkora összegeket nyeltek le a bankok az ügyfeleik pénzéből. Lehet, hogy az emberek ekkorra - amikor a hazai ingatlanpiaci buborék is kipukkan, és a kisnyugdíjasok tömegesen veszítik majd el a megtakarításaikat - végre felfogják, hogy a magyar bankrendszer milyen ingatag alapokra épül.

Pelle János