© Dudás Szabolcs

Szent-Iványi István: Tény, hogy Graham Watson az Európa Parlament elnöki posztjára pályázik, és utódként az én nevem is felmerült. Természetesen Magyarország számára is komoly presztízsnyereséget jelentene, ha megválasztanának. De vannak más potenciális utódjelöltek is, úgyhogy várjuk ki a végét.

hvg.hu: Áttérve Magyarországra, itt a helyzet fokozódik. Ön hogy látja?

Sz. I.: El kell gondolkodni azon, hogy a most bejelentett kormányprogrammal mindenki elégedetlen: a gazdaság szereplőinek kevés, a lakosságnak sok. Ami azt illeti, megint baj van a fő iránnyal: már megint nem a kiadások drasztikus lefaragása viszi a prímet, hanem a bevételeket próbálja növelni a kormány. Végső soron nem változik a költségvetés újraelosztásának GDP-hez viszonyított, túlságosan magas, 50 százalékos aránya: ez a régió országaiban átlagosan csak 40 százalék. Azon is el kell gondolkodni, hogy a kormányfőnek nincs hitele, erőteljes program végrehajtására ő már alkalmatlan.

hvg.hu: Gyurcsány valószínűleg választói bázisát kímélendő volt kénytelen eltekinteni a drasztikusabb lépésektől.

Sz. I.: Valóban, és ez az ő logikája szerint érthető is. Sajnos, ez nem esik egybe az ország érdekeivel. Azt nem érti, hogy minden elhalasztott intézkedés később megbosszulja magát: tavaly év végén 120 milliárdot fordítottak a közszférában dolgozók lecsendesítésére, 80 milliárdot a minisztériumok között osztottak szét – most nemcsak ezt a 200 milliárdot kellene elvonni, hanem ennél jóval többet.

hvg.hu: Ezzel sokan egyetértenek, de akkor mi a kiút?

Sz. I.: Változatlanul hiszek abban, hogy széles támogatáson alapuló szakértői kormányra lenne szükség ebben a válságos helyzetben. Tanúi vagyunk a kormány tehetetlen, céltalan vergődésének, annak, hogy Gyurcsányt már nem veszik komolyan felelős gazdasági körökben. Az az igazság, hogy ilyen hiteltelen politikai személyiség már nem tud komoly áldozatokkal járó programot elfogadtatni a közvéleménnyel.

hvg.hu: A szakértői kormány-javaslat hajója azonban – úgy tűnik - elment. Az EP-választással együtt rendezendő, előrehozott parlamenti választásokról viszont egyre több szó esik. Erről mi a véleménye?

Sz. I.: Annak is megvan a kockázata. Az alkotmány szerint legkésőbb március 8-áig van nyitva az ablak – a politikai pártok megegyezésével – Sólyom László még addig kiírhatja a választásokat, hogy azok egybeessenek a másik voksolással. Egyelőre erre kevés az esély, hiszen az MSZP egységesen áll a miniszterelnök-pártelnök mögött. Ugyanakkor tény, hogy akkor megbénulna a politikai élet a következő három hónapban, éles politikai választási kampányra kerülne sor a legnagyobb válság közepette, és valljuk be, nem igazán világos, milyen programmal akar a Fidesz előállni a válság megoldására.

hvg.hu: Tehát kockázatos a jelenlegi kormány további ténykedése, de kockázatos új választások kiírása is – melyik a kevésbé rizikós?

Sz. I.: Jogos a kérdés, erről az SZDSZ köreiben is éles vita folyik: sokan meg vannak győződve arról, hogy nem lehet jövő tavaszig várni, jöjjön a megméretés, jöjjenek az előrehozott választások. Mások viszont tartanak a Fidesz győzelmétől, 2010 előtt nem akarnak szembesülni a választókkal.

hvg.hu: Sajnálatos, hogy patthelyzet van, miközben a gazdasági mutatók egyre romlanak. De mit mondanak minderről Brüsszelben?

Sz. I.: Brüsszelben komolyan aggódnak a térségünk miatt, Lengyelország, Csehország és Magyarország a célkeresztben van, de a magyarországi válságot a többiekénél egy fokkal súlyosabbnak ítélik meg, egyesek szerint ott tartunk, ahol tavaly ősszel. Egyértelmű lépéseket várnak a magyar vezetéstől. Nem fogalmaznak meg személyeket érintő kívánságokat, de a levegőben érezhető, hogy Gyurcsány körül egyfajta bizalmi vákuum alakult ki.

H. R.