szerző:
HVG

Magyarországon különösen nagy kihívás a jobboldali radikalizmus elleni küzdelem, mert többségi véleménynek tűnik az a hit, hogy a magyarok áldozatok – mondja a német Britta Schellenberg, a jobboldali radikalizmus szakértője.

HVG: Miért csak a szélsőjobb ellen küzd, a szélsőbal ellen nem? Hiszen például Németországban mindkét szélsőség aktív, sőt korábban szélsőbaloldali terrorszervezet is működött.

Britta Schellenberg: A szélsőjobb – vagy ahogyan mi definiáljuk, a jobboldali radikalizmus – most nagyobb szerepet játszik azokban az országokban, amelyeket megfigyelünk. Mindkét szélsőségre jellemző, hogy a meglévő rendszert, illetve a globalizációt kritizálja, de az ellenségképük más. A szélsőjobb minden sarkon zsidókat, amerikaiakat, külföldieket lát leselkedni. Hús-vér embereket, akiket meg lehet támadni. És ez teszi nagyon veszélyessé a szélsőjobbot. Ahogyan Magyarországon is a legrosszabbtól kell tartaniuk a romáknak.

HVG: Ön szerint mit tennének a radikális jobbhoz sorolt pártok, ha egyszer kormányt alakíthatnának?

B. Sch.: Természetesen különbség van a szervezetek közt. A magyar Jobbikot például – a maga időközben betiltott paramilitáris szárnyával, a Gárdával – idegenellenesként és etnocentrikusként a mérsékelt és szélsőséges pólusok közé soroltuk be. Kormányra kerülésre a magukat mérsékeltebbnek mutatóknak van esélyük. Ahol ilyesmi történne, ott a bűnbakkereső politikai agitáció élesedne, erősödne a viszálykodás, a kisebbségekkel és a politikai ellenfelekkel szembeni erőszak. Úgy látom, Magyarországon különösen nagy kihívás a jobboldali radikalizmus elleni küzdelem, mert többségi véleménynek tűnik az a hit, hogy a magyarok áldozatok, ezért védekezniük kell. Ez a defenzív önértékelés és a belőle következő érvrendszer – ahogyan a történelem mutatja – irracionális és ellenséges cselekvést válthat ki a „másokkal”, illetve az annak minősítettekkel szemben.

HVG: Használhatók egyáltalán a történelem tanulságai és fogalmai? Nem olyan céltáblára lőnek-e a tiltakozók, amely már nem létezik?

Britta Schellenberg

A 37 éves, bölcsészből lett politológus az európai szélsőjobb elleni stratégiák kidolgozásával foglalkozó munkacsoportot vezeti a müncheni Ludwig Maximilians Egyetemhez tartozó Alkalmazott Politikakutatási Központban. Több nyugat-európai állam mellett Magyarországra is kiterjednek a kutatásaik, de Schellenberg ismeretsége a magyar radikális jobboldaliakkal nem egyoldalú: többször keresték már meg (levélben), hogy meggyőzzék nézeteinek helytelenségéről, továbbá a „cigánybűnözés” jelentőségéről, illetve Amerikával, a zsidósággal kapcsolatos különféle elméletekről. Ez – mint a Budapesten készült interjú során elmondta – igencsak meglepte őt, mert ilyesmivel a német radikálisok sosem próbálkoztak.

B. Sch.: Nem az 1920-as, 1930-as évek veszélyeiről van szó, hanem jövőorientált jelenséggel állunk szemben, amely éppen ezért veszélyes. Továbbfejlődött, a kommunikáció korszerű formáihoz alkalmazkodott, így jól tudja mozgósítani a támogatóit. Az osztrák FPÖ vagy a nagyon szélsőséges német NPD a meggyökeresedett, demokratikus, tekintélyes pártokhoz képest jobban használja az internetet és a zenét, ügyesebben gyűjt pontokat a fiataloknál. Az FPÖ vezetője, Heinz-Christian Strache diszkóba jár, lazán és korszerűen jelenik meg, beszélget és táncol a fiatalokkal, sőt jól eladható slágerré vált egy EU-ellenes rap, amelyet ő énekel.

HVG: Angliában nemrég vihart kavart Nick Griffinnek, az idegengyűlölő Brit Nemzeti Párt EP-képviselővé választott vezetőjének szerepeltetése a BBC-ben, és Magyarországon is volt hasonló eset.

B. Sch.: Nem szabad túl nagy teret adni a radikális jobboldalnak, sem agyonhallgatni a témát. Azt ajánljuk az újságíróknak, hogy ha radikális jobboldaliakat hívnak meg, akkor nagyon-nagyon jól készüljenek föl a beszélgetésre, mert amazok is tudják, hogyan kell a nyilvánosság előtt föllépniük. Németországban tanácsot lehet kérni tudósoktól vagy civil szervezetek tagjaitól, akik ismerik az érvelési sémákat, meg is lehet hívni őket a tévévitákra vagy az interjúkhoz.

HVG: Mit ajánl a demokrata politikusoknak? Ha kirekesztik a szalonképtelen véleményeket, akkor átengedik a terepet a szélsőséges konkurenciának.

B. Sch.: A radikális jobboldaliak most azért is sikeresek, mert ténylegesen létező társadalmi problémákra javasolnak megoldási stratégiákat. A demokratáknak is ezt kell tenniük, nem szabad átengedni a terepet a bűnbakkeresőknek. Sok országban létezik cordon sanitaire, azaz a többi párt megegyezik, hogy a radikális jobboldallal nem működik együtt. Németországban ez egészen jól bevált, igaz, ott a radikális jobboldal kicsi, mert erősen kapcsolatba hozható a nemzetiszocializmussal, így viszonylag sokan visszarettennek attól, hogy rá adják a szavazatukat.

HVG: Dániában viszont nincs cordon sanitaire.

B. Sch.: A dán parlamentben a kormányt kívülről támogatja a Néppárt, ezért engedményeket kap. A Néppártnak befolyása van a migrációs és az integrációs politikára, a nemzeti emberjogi intézet kevesebb állami támogatást kap, néhány rasszizmus elleni programot le is állítottak. Egyébként ahol van cordon sanitaire, mint például Belgiumban, ott is vannak gondok, mert helyi szinten előfordul, hogy a radikális jobboldal többséget szerez, vagy legalábbis nem lehetséges nélküle többség, és akkor mégis együtt kell működni vele. Ilyenkor még fontosabb, hogy a többi politikus vállalja a konfliktust.

HVG: De hogyan? A radikálisok általában nem győzhetők meg érvekkel.

B. Sch.: Az ilyen pártok politikusait valószínűleg tényleg nem lehet meggyőzni. Inkább a híveikről és a közvélemény fogékony részéről van szó. Fel kell világosítani az embereket, hogy a csalódottságukat ne olyan csoportra vetítsék, amely nem okozója a helyzetüknek.

HVG: Végig azt hallom ki a szavaiból, hogy olyan ügyekben akarná meggyőzni az embereket, amelyekben az illetők egyáltalán nem racionálisan gondolkodnak.

B. Sch.: A társadalmi problémák értelmezése, a tények nyilvánosság elé tárása, a nyilvános párbeszéd nem naivitás, hanem stratégia, ha szépen fejlődő társadalmat akarunk, amelyben senkinek sem kell féltenie az életét. Németországban a náci múlt után igen szigorú törvényeket hoztak a nemzetiszocialista törekvések ellen. A demokrácia konszolidálásához, a stabilitáshoz nagyon fontos volt a szigorú tilalom bizonyos szervezetek és magatartások ellen. Ma viszont, több mint 60 év elteltével, túl sok a represszió, s ezzel nem lehet célt érni.

HVG: Úgy érti, nem jó módszer illegalitásba szorítani embereket, és mártírrá tenni őket?

B. Sch.: Így van. Az eddigi tilalmak hatására a szélsőjobb mozgalmak új jelképek felhasználásával utalnak ugyan még a nemzetiszocializmusra, de olyan ügyesen, hogy a fiatalok szemében vonzó lehet csatlakozni ehhez a bújócskához. No persze Németországnak már 60 éve olyan alkotmánya van, amelynek alapján sikeresen vette fel a harcot a nemzetiszocialista törekvések ellen. Ezek a mechanizmusok viszont még nem alakultak ki olyan országokban, amelyekben nagyon gyors volt a liberális nyitás.

HVG: Akkor tehát Magyarországon egyelőre szigorúbb törvényekre lenne szükség?

B. Sch.: A társadalmi megegyezés egyik alapja az erős állam. A Magyar Gárda elleni egyenruha-viselési tilalmat sokan bírálják. Szerintem fontos volt megtenni ezt a jelképes aktust. De nem szabad ennyivel beérni, a tilalmakkal nem lehet nézeteket megváltoztatni. Ezt már az iskolákban, sőt az óvodákban el kell kezdeni, és később is folytatni olyan programokkal, amelyek nem közvetlenül a szélsőjobb ellen irányulnak, hanem olyan értékeket közvetítenek, mint az emberi jogok, a tolerancia. Franciaországban és Svédországban erre rendőrségi tanfolyamok vannak, Németországban tanártovábbképzés és jogászképzés. Tudnunk kell, és ki kell nyilvánítanunk, miért vagyunk demokraták. Ha már senki sem érti, miért ellenezzük a szélsőjobbot, akkor a fiatalokkal előfordulhat, hogy talán egészen mást akarnak, mégis ezt találják alkalmasnak a rendszer kritikájához.

HVG: Nem fulladna nevetségbe az a kormánypropaganda, amit mondjuk az iskolákban kötelezően leadnak?

B. Sch.: A diákok szemében a tanárok tekintélynek számítanak, tehát a pedagógusok politikai képzésére szükség van. Az a benyomásom, hogy a közelmúlt tekintélyuralmi rendszereinek tapasztalatai miatt Kelet-Közép-Európában ezt különösen kritikusan szemlélik. De itt nem indoktrinációról van szó, hanem a tanulók képességeinek erősítéséről. Hogy bűnbakkeresés és az áldozat önsajnálata helyett képesek legyenek a kritikára, bele tudják élni magukat mások helyzetébe. Továbbá a civil társadalomnak erősítenie kell az emberek hitét, hogy részt vehetnek a közügyekben.

HVG: Hogyan lehet a társadalomhoz tartozás érzését erősíteni olyan emberek körében, akik nyomorúságos körülmények között élnek, vagy más okból csalódottak?

B. Sch.: Ez is kicsiben kezdődik. Németországban az Élet és tanulás programban iskolások pénzt gyűjtenek, politikusokat győznek meg, például hogy a lakókörnyezetükben játszótér vagy skateboardpálya épüljön. Demokráciát gyakorolnak helyben. A cél az, hogy ki se alakuljon az az elégedetlenség, visszahúzódás, amit a radikális jobboldaliak kihasználnak.

BEDŐ IVÁN 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az FBI is körözte a két férfit, akiket Budapesten fogtak el

Az FBI is körözte a két férfit, akiket Budapesten fogtak el

Orbán: magyar küldetés megmutatni, milyen a keresztény szabadságra épített élet

Orbán: magyar küldetés megmutatni, milyen a keresztény szabadságra épített élet

Nagykállóban lenne képviselő Orosz Mihály Zoltán

Nagykállóban lenne képviselő Orosz Mihály Zoltán

És akkor Matolcsy megígérte, hogy még évtizedekig tart az új magyar aranykor

És akkor Matolcsy megígérte, hogy még évtizedekig tart az új magyar aranykor

A nemzeti önbecsülés visszaállításában volt igazi szerepe a francia ellenállásnak, nem a németek ellen

A nemzeti önbecsülés visszaállításában volt igazi szerepe a francia ellenállásnak, nem a németek ellen

A tunéziai Berlusconi részvételével megkezdődött az elnökválasztás az arab országban

A tunéziai Berlusconi részvételével megkezdődött az elnökválasztás az arab országban