szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Lévay Zoltán, a Szépművészeti Múzeum kommunikációs osztályának vezetője levelében több ponton vitatja Pelle Jánosnak a Múzeum bővítésével kapcsolatban írt megállapításait. Pelle János reflektál a levélre és felhívja a figyelmet a tervek képlékeny voltára.

Lévay Zoltán levele

A hvg.hu oldalon április 16-án, pénteken „Valami készül a Hősök tere alatt” címmel egy hosszabb írás jelent meg a Szépművészeti Múzeum tervezett, térszint alatti bővítésével kapcsolatban, amelyet Pelle János jegyzett.

Karácsony Tamás terve
©

A cikkben Pelle János kétszer is tényként kezeli, hogy a múzeum bővítését célzó tervekkel csak 2010 februárjában ismerkedett meg a szakmai közönség. Ezzel szemben a valóság az, hogy a múzeum 2008 tavaszán ismertette a tervjavaslatok versenyére beérkezett építészeti elképzeléseket, és mutatta be Karácsony Tamás nyertes terveit. Az esemény sajtónyilvánosságot kapott, arról számos cikk jelent meg, ráadásul a múzeum egy kiállításon és a honlapján is bemutatta az összes tervet, nem beszélve az építészeti fórumokon történt prezentációkról.

A cikk szerzője úgy folytatja a cikket, hogy "eleinte arról volt szó, hogy széles földalatti folyosóval kötik össze a Szépművészetit a Műcsarnokkal", ami lehet, hogy így volt, de ez nekünk, a beruházás ötletgazdáinak újdonságként hat és így logikusan a tervezők sem foglalkozhattak azzal, hogy a két intézményt összekössék. Kíváncsian várjuk, hogy Pelle János ezt a meglepő információt honnan vette, mint ahogy azt sem tudjuk, hogy hol láthatott a szerző „betonkockát”, ugyanis az általunk ismert elképzelések egyike sem tartalmaz ilyet. Talán a Dózsa György út mellett álló, üvegből és kőből készült kubusra gondolt a szerző, de ha lett volna rá szándéka, valós információkat kaphatott volna a tervezett építményről.

Néhány sorral lejjebb azt írja Pelle János: számos muzeológus tiltakozott az ellen, hogy a múzeum bejárati lépcsősorát oldalról megfúrják. Ám a tiltakozást kiváltó terveken nem kívánta senki megfúrni a lépcsősor oldalát, és a már egyébként sem aktuális tervre elég lett volna egy futó pillantás vetni, és látható, hogy a bejárat magából a lépcsősorból nyílt volna. Tehát Pelle János úgy írt a vitatott beruházásról, hogy finoman fogalmazva, nem volt az alapvető információk birtokában.

A cikk ezután a terveket bíráló véleményeket idéz, és azokra reagáltatja Baán Lászlót, a múzeum főigazgatóját is. A vélemény szent és tiszteletben tartandó dolog, és azt is tudjuk, hogy a véleményüket közlő személyek kiválasztása az újságíró joga. Ám felmerült bennünk, hogy a múzeum bővítését és az eredeti tervek megvalósulását támogatók – merthogy vannak jó néhányan – miért nem kaptak teret az egyébként terjedelmes írásban?

Talán pont azért, amiért az alapvető tények tisztelete sem történt meg: a szerző nem a hiteles tájékoztatásra törekedett, hanem a véleményét bújtatta egy egészen más műfajú írás álruhájába.

Pelle János válasza

Lévay Zoltán levelében arról ír, hogy Szépművészeti Múzeum bővítéséről cikket publikáló szerző „nem a hiteles tájékoztatásra törekedett, hanem a véleményét bújtatta egy egészen más műfajú írás álruhájába”. Előre kell bocsátanom: igyekeztem tárgyilagosan körüljárni a témát, többeket megszólaltattam, így a múzeum igazgatóját, Baán Lászlót is.

Miért vontam volna kétségbe annak a  szakembernek az állítását, aki határozottan állította, hogy a föld alatti bővítés részletes terveit csak 2010 februárjában, egy konferencián ismerte meg? Bizonyára hallott róla előzőleg, s talán még egy-két látványtervet is látott, de azt gondolhatta: ahogy a Városliget mellett tervezett kormányzati negyedből sem lett semmi, a múzeumbővítésből sem lesz. . Sok terv merült fel már az idők folyamán. Így az is, még az Élet és Irodalomban (György Péter javasolta), hogy a Szépművészetit és a Műcsarnokot össze lehetne kötni a föld alatt. S hogy a lépcsősoron oldalt, vagy előröl tervezték-e a bejáratot? Mi jelentősége van ennek az egyébként elvetett tervnek, amikor az elképzelések folytonosan változtak? Azt sem lehetett kizárni, hogy az átépítési tervekből semmi sem valósul meg.

Azután kiderült, hogy az építkezés megkezdésének időpontja vészesen közeleg, mert az EU által folyósított támogatást megadott határidőn belül el kell költeni. Az említett múzeológus szakember ekkor, 2010 márciusában ült le tiltakozást fogalmazni a bővítés ellen, amit több mint hatezren írtak alá. Erre válaszul a múzeum vezetése szervezni kezdte a támogató aláírásokat is, immár a megváltoztatott tervek védelmében.

Most úgy tűnik, hogy a szakemberek tiltakozása az eredeti tervek ellen mégis idejében hangzott el. Erre utal, az InfoRádió honlapján április 28-án megjelent, Csúszik a Szépművészeti Múzeum sokat bírált átépítése címmel megjelent riport, amely a felvett hanganyag alapján készült. Ebből kiderül, hogy Karácsony Tamás építész, a tervező most azon dolgozik, hogy eredeti elképzeléseit a kritikusok igényeihez igazítsa. A tervező elmondta, hogy „megvizsgálta a bírálók javaslatait, és ezek alapján vissza kell építeni egy lépcsőt, valamint az alatta húzódó teret is a megváltozott egyensúlyi helyzethez kell igazítani”. Baán László igazgató hozzátette:  „kényszerű, két hónapos halasztást jelent a lépcsőbejárat és az üvegkubus áttervezése. Ez azt jelenti, hogy a nyárra időzített közbeszerzési eljárás elindítása, elbírálása és az építkezés megkezdése őszre tolódik. Valószínűleg télen elkezdődhetnek a munkák az épületen belül, tavasszal pedig lehet folytatni a külsőkkel.”

A Népszabadság április 29-i száma beszámol a két nappal korábban tartott nyilvános vitáról, ahol az ifjú művészettörténészeket tömörítő CentrArt Egyesület elnöke, Székely Miklós egyenesen azt állította: „A Szépművészeti Múzeum egy olyan beteg, akin több súlyos műtétet kellene végrehajtani, ehelyett mellplasztikát végeznek rajta”.

Őszintén remélem, hogy végül sikerül megvalósítani a Szépművészeti Múzeum bővítését a Hősök tere alatt, úgy, hogy a legjobban illeszkedjen a páratlan építészeti környezethez. Sőt, talán egyszer sikerül begyógyítani a máig rajta éktelenkedő sebeket is, melyeket a nagyszerű épület még a második világháború, a főváros ostroma alatt szenvedett el.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Megcsúsztak a magyar kirándulók, majd a gyökerekbe kapaszkodtak, hogy ne essenek le a hegyről

Megcsúsztak a magyar kirándulók, majd a gyökerekbe kapaszkodtak, hogy ne essenek le a hegyről

Találtak egy 3000 éves, 33 kilós cintányért

Találtak egy 3000 éves, 33 kilós cintányért

drMáriás megörökítette, ahogy Vidnyánszky kiáll az SZFE mellett

drMáriás megörökítette, ahogy Vidnyánszky kiáll az SZFE mellett