Pelle János
Pelle János
Tetszett a cikk?

Bábolna ügyében már vannak gyanúsítottak, Sukoró ügyében egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás. Budai Gyula, a MAGOSZ szövetségi igazgatója, fiideszes képviselő, akit a miniszterelnök az állami földek elherdálásának kivizsgálásával bízott meg, többek között utánanéz, milyen felelősség terheli Gyurcsány Ferencet, Veres Jánost, illetve Bajnai Gordont a magyar államnak komoly veszteséget okozó, a sukorói kaszinóváros-beruházással összefüggő földcsere ügylet kapcsán.

hvg.hu: Szemmel láthatóan kijátszották a meglévő rendelkezéseket a Sukoró-i kaszinóváros megálmodói: bagatell összegért, egy ügyes fölcsere útján akartak hozzájutni az értékes  Velencei tó partján fekvő területhez. Ennek az ügyletnek a kivizsgálása is az Ön hatáskörébe tartozik, s úgy tudjuk, vizsgálja nemcsak Gyurcsány Ferenc és pénzügyminisztere, Veres János, hanem Bajnai Gordon felelőségét is.  Lehet, hogy a kaszinóügy miatt vádat emelnek ellenük?

 Budai Gyula.:   Mind Sukoró, mind Bábolna ügyében meg kell különböztetni a politikai felelősség kérdését a más jellegű felelősségtől. A politikai felelősség az előző kormányok tagjait egyértelműen terheli. Szó lehet továbbá jogi felelősségről, is, ebben az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség az illetékes, mely különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés büntette okán már nyomoz ismeretlen tettesek ellen.

Budai Gyula
©

Ne feledje, hogy csak a sukorói ingatlancsere miatt a magyar államot 1,3 milliárd forint veszteség érte! Sukorón ezzel a földcserével egy kaszinó beruházás alapjait akarták megteremteni, ami nyereséggel kecsegtette a magyar államot. De abban senki nem lehetett biztos, hogy tényleg nyereséges lett volna  az üzlet, vagy veszteséges. Mégis, a magyar állam a terület biztosításán túl mintegy 2,4 milliárdos támogatásban részesítette volna a kiemelt kormányprogramnak tekintett beruházást. Vagyis nem elég, hogy a telekcserével közel 1,5 milliárdos kár érte az államot, még mintegy 2,5 milliárdot adtak volna oda a befektetőknek a magyar adófizetők pénzéből. Tudomásom szerint mind Gyurcsány Ferencet, mind pedig Bajnai Gordont meghallgatta már ebben az ügyben az ügyészség tanúként.

 hvg,hu: Nehezen hihető, hogy egy óriási kaszinó a Velencei-tó partján nyereséges lett volna. Különös tekintettel arra, hogy a nyugati határszélen, Bezenyén is épül egy hasonló létesítmény.

B. Gy.: Nekem is az a  véleményem, hogy nem volt szükség a sukorói kaszinóvárosra. Nem vagyok biztos benne, hogy ott kaszinó épült volna. Ha megkapják az építési engedélyeket, valószínűleg lakópark lett volna belőle. De a mi vizsgálatunk nem is erre irányul. Hanem arra, hogy kik és pontosan milyen konkrét döntéseket hoztak a sukorói ügyben, amellyel ekkora kárt okoztak a magyar államnak. Azt tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt állt. Nem hiszem, hogy a vezérigazgató, Tátrai Miklós önállóan hozott döntéseket ebben a beruházásban. Végső soron a Vagyongazdálkodási Tanács határozott, Veres János utasítására. Lehet, hogy Gyurcsány Ferenc személyesen is állást foglalt bizonyos lényeges kérdésekben. Ha ez dokumentálható,  a bíróság megállapíthatja a büntetőjogi felelősségét is. Ez az ügy alighanem a bíróságon végződik majd, tekintettel arra, hogy a felelősök köre pontosan meghatározható. De konkrét megállapításokat csak a nyomozó hatóság tehet, mind Sukoró, mind pedig Bábolna vonatkozásában, amit én semmiképpen sem előlegezhetek meg. [Bábolna Zrt. felszámolásával kapcsolatban Tátrai Miklóst immár különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják. A vagyonkezelő volt vezérigazgatója 365 millió forintot utalt át a Bábolna Zrt. felszámolójának jogcím nélkül - írja a Magyar Nemzet. A szerk.] 

hvg.hu: Röviden elmondaná, mi történt „földügyben” a rendszerváltás óta Magyarországon?

 B.Gy.: Már a kárpótlást szabályozó jogszabály sem minden esetben jutatta azokat a földhöz, akik jogosultak lettek volna, illetve ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet akartak végezni. Az Antall-kormány alatt megjelentek a spekulánsok, akiknek révén bizonyos üzleti körök jelentős nagyságú földterületek tulajdonjogát, vagy használati jogát szerezték meg. A jelenleg működő rendszer ekkor torzult el. A kilencvenes évek első felében történt földkiosztást a jogszabályok nem támasztottak alá kellő mértékben, így nem tudták elejét venni a visszaéléseknek. Nem állítom persze, hogy egyáltalán nem jutottak földhöz azok, akik mezőgazdaságból kívántak élni, de spekulánsok is kaptak, akik csak azt nézték, miként tudnak túladni rajtuk, a lehető legnagyobb nyereséggel. Rossz birtokstruktúra alakult ki, kft-k szereztek használati jogot nagy földterületeken, melyek ma már zrt-ként működnek.. A hazai földterület 56 százaléka magánszemélyek tulajdonában és bérletében van, a fennmaradó földeken a  nagyüzemek osztozkodnak.  

 hvg.hu: A Fidesz vezette koalíciós kormány 1998 és 2002 között a családi gazdaságokat favorizálta. Ezt a baloldalról sokan bírálták, az elmaradott struktúra tartósítását látták benne.

 B.Gy.: A Fidesz-kormány akkoriban a kis- és közepes gazdaságokat előnyben részesítő európai modellt igyekezett követni, tekintettel arra, hogy közel volt csatlakozásunk az Európai Unióhoz, amire 2004-ben került sor. Egyébként továbbra is ez az EU közös agrárpolitikájának alapelve, és például Franciaországban 19,2 hektár az átlagos birtokméret. Vagyis a Fidesz jó úton indult el, amikor fel próbálta készíteni a kis- és közepes gazdaságokat az EU-s csatlakozásunkat követő versenyre. Mégis, 2002 után a nagyüzemi birtokstruktúra erősödött meg, a nagybirtokok újra teret nyertek. Az elmúlt nyolc évben, 2002 és 2010 között a kormányzó pártok próbálták megnyitni a földpiacot a tőkeerős nagygazdaságok részére, részben az állattartó telepek optimális nagyságára, részben pedig az EU bizonyos jogszabályaira hivatkozva. Hasonló tendenciát mutatott a földbérleti rendszer fejlődése is.

[[ Oldaltörés (Folytatás) ]]

hvg.hu: Mi történ az állami tartalékföldekkel?

 B.Gy.: A korábbi években az állami tartalékföldek, az állami gazdaságok földjeinek értékesítésekor, a kormányzat több ezer hektárt egy-egy pályázat során, a helyben lakók kizárásával, a helyi birtokhasznosítási bizottságok véleményének figyelmen kívül hagyásával, magas bérleti, illetve használati díjak megállapításával értékesített. A földek azután olyan gazdasági társaságokhoz kerültek, melyeknek eszük ágában sem volt gazdálkodni. Ezek a társaságok lényegében arra várnak, hogy 2011-ben lejárjon a földmoratórium Magyarország tekintetében, és az EU számára megnyíljon a magyar földpiac. Ekkor tovább szándékoznak értékesíteni a felvásárolt földeket az EU országokból érkező, tőkeerős gazdálkodók számára. Mint a MAGOSZ szövetségi igazgatója, három éve foglalkozom ilyen és hasonló ügyletek felderítésével.  Kinevezésemmel ez a munka folytatódik, és most már konkrét javaslatot tehetünk olyan jogszabályokra, amelyek ezeket a visszásságokat megakadályozzák.   

hvg.hu:  Milyen esélye van  a földvásárlási moratórium újabb 3 évre történő meghosszabbításának? .

B.Gy.:  2004-ben a koppenhágai szerződésben hét évet kaptunk az EU-tól, eddig egyeztek bele a moratórium fenntartásába. Már a Bajnai-kormány javasolta az EU-nak  a moratórium három éves meghosszabbítását, az új kormánynak ezt augusztusig meg kell erősítenie. Mi ezt meg fogjuk tenni. Tisztában kell azonban lenni, hogy az EU többi tagállamának nem érdeke, n a moratórium fenntartása, az EU-ban ugyanis nagy a földéhség. A megművelhető területek nagysága fokozatosan csökken, új termőföldekre van szükség. Az EU alapelve, hogy állampolgárai között nem lehet különbséget tenni, biztosítani kell a szabad tőkeáramlást, így ha a moratórium megszűnik, bármely tagállam polgárai vehetnek földet Magyarországon. És vesznek is majd, ugyanis a hazai földárak jóval alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában. Hektáronként öt-hat millió forint elfogadható ár lesz a külföldieknek, a hazai termelőknek azonban túl sok. (jelenleg a legjobb földek is hektáronként 1 millió forintba kerülnek. A szerk.)

hvg.hu: Hogyan módosítanák a földtörvényt?

B.Gy: Olyan szabályozást szeretnénk bevezetni, mely kizárja a spekulatív földszerzést. Az állam elővásárlási jogát a többi elé szeretnénk helyezni, ami az EU-ban bevett gyakorlat. Többek között Franciaországban is először az államnak kell felajánlani megvételre a földeket, és csak akkor lehet másnak eladni, ha az állam nem kíván élni ezzel a lehetőséggel. Ezzel jogtechnikai eljárással ki lehet zárni az u.n. bianco vagy „zsebszerződéseket”, melyeket a moratórium lejárta után nyújtanának be a földhivatalokhoz. Remélem, a készülő törvény-módosítást nem lehet majd kijátszani. Szeretném, ha a jogszabály-tervezet még most, a nyári ülésszakban a Parlament napirendjére kerülne, és a törvény módosításával igazságosabbá tenné a hazai földviszonyokat.

Pelle János

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A lengyel kormányfő ragaszkodik a vétóhoz, és hallani sem akar Von der Leyen ötletéről

A lengyel kormányfő ragaszkodik a vétóhoz, és hallani sem akar Von der Leyen ötletéről

Varga Judit talált egy ürügyet, hogy meghívja George Clooney-t

Varga Judit talált egy ürügyet, hogy meghívja George Clooney-t

Tarolnak a négy évszakos abroncsok a magyar autósoknál

Tarolnak a négy évszakos abroncsok a magyar autósoknál