Az osztrák újság szerint felmerül a kérdés: vajon tudják-e még garantálni az unió intézményei a tagországok korrekt egymás mellett élését, vagy az igazságosság és az igazságtalanság közti kompromisszumra kényszerülnek a nagyobb hatalmú államok erőteljes befolyása miatt.

Szerdán Brüsszel felszólította a francia hatóságokat, hogy ültessék át a francia jogrendbe a mozgásszabadságot biztosító európai előírásokat. Az uniós végrehajtó testület közölte, hogy a hiányosság pótlására felszólító hivatalos levelet – a kötelezettségszegési eljárások keretében – megküldik Párizsnak, hacsak a francia kormány október 15-éig nem ad tájékoztatást az átültetési folyamat részletes menetrendjéről, illetve az elfogadandó intézkedések szövegtervezetéről.

A Die Presse csütörtöki számában megjelent kommentár szerint maga az a tény, hogy Brüsszelnek ilyen sokáig tartott döntést hoznia a kérdésben, már megmutatja, hogy a bizottság milyen nagy aggodalmak közepette képes csak reagálni a nagyobb tagállamok kötelezettségszegési ügyeire. Kifejezetten komor fejleménynek tekinthető, hogy Párizs végül egy enyhe rendreutasítással megúszta az esetet: az uniós állampolgárok mozgásszabadságának megsértése címén ugyan felelősségre vonhatják, de a romákkal szembeni rasszista élű eljárása miatt nem kell büntetéstől tartania – jegyzi meg az osztrák újság.

Az Európai Bizottság gyengének bizonyult, és meghátrált egy befolyásos, nagy tagállammal szemben – folytatja a cikk írója. A testület mereven elutasította Viviane Reding igazságügyi biztos – "kétségkívül szükséges" – kirohanását, amelyben a luxemburgi politikus azt szorgalmazta, hogy indítsanak kötelezettségszegési eljárást Párizs ellen a romákkal szembeni etnikai diszkrimináció miatt. „Az az ország, ahol annak idején lefektették az egyenlőség alapelvét, a jelek szerint nyugodtan sutba dobhatja a jog előtti egyenlőség alapelvét. Brüsszel szemet hunyt afölött, hogy a francia belügyminisztérium kifejezetten romák kitoloncolására adott utasítást. Szemet hunyt afölött is, hogy minderről a francia vezetés nem mondott igazat. Azt pedig teljes mértékben a szőnyeg alá söpörte, hogy az egész ügy valójában csak egy politikai nyomás alatt álló elnök gyengére sikeredett belpolitikai elterelő hadművelete volt. A bizottság azt már nyilvánvalóan csak az európai alapjogok ’járulékos károsodásaként’ fogja fel, hogy uniós állampolgárokat ért hátrányos megkülönböztetés a romák kitoloncolása során” – írta a Die Presse.