szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A romák Franciaországból történt tömeges kitoloncolása ügyében hozott európai bizottsági döntés után a Die Presse című napilap kommentárjában úgy vélte, hogy az Európai Unió fél szemére megvakul, amikor nagyobb tagállamainak vétségeiről van szó.

Az osztrák újság szerint felmerül a kérdés: vajon tudják-e még garantálni az unió intézményei a tagországok korrekt egymás mellett élését, vagy az igazságosság és az igazságtalanság közti kompromisszumra kényszerülnek a nagyobb hatalmú államok erőteljes befolyása miatt.

Szerdán Brüsszel felszólította a francia hatóságokat, hogy ültessék át a francia jogrendbe a mozgásszabadságot biztosító európai előírásokat. Az uniós végrehajtó testület közölte, hogy a hiányosság pótlására felszólító hivatalos levelet – a kötelezettségszegési eljárások keretében – megküldik Párizsnak, hacsak a francia kormány október 15-éig nem ad tájékoztatást az átültetési folyamat részletes menetrendjéről, illetve az elfogadandó intézkedések szövegtervezetéről.

A Die Presse csütörtöki számában megjelent kommentár szerint maga az a tény, hogy Brüsszelnek ilyen sokáig tartott döntést hoznia a kérdésben, már megmutatja, hogy a bizottság milyen nagy aggodalmak közepette képes csak reagálni a nagyobb tagállamok kötelezettségszegési ügyeire. Kifejezetten komor fejleménynek tekinthető, hogy Párizs végül egy enyhe rendreutasítással megúszta az esetet: az uniós állampolgárok mozgásszabadságának megsértése címén ugyan felelősségre vonhatják, de a romákkal szembeni rasszista élű eljárása miatt nem kell büntetéstől tartania – jegyzi meg az osztrák újság.

Az Európai Bizottság gyengének bizonyult, és meghátrált egy befolyásos, nagy tagállammal szemben – folytatja a cikk írója. A testület mereven elutasította Viviane Reding igazságügyi biztos – "kétségkívül szükséges" – kirohanását, amelyben a luxemburgi politikus azt szorgalmazta, hogy indítsanak kötelezettségszegési eljárást Párizs ellen a romákkal szembeni etnikai diszkrimináció miatt. „Az az ország, ahol annak idején lefektették az egyenlőség alapelvét, a jelek szerint nyugodtan sutba dobhatja a jog előtti egyenlőség alapelvét. Brüsszel szemet hunyt afölött, hogy a francia belügyminisztérium kifejezetten romák kitoloncolására adott utasítást. Szemet hunyt afölött is, hogy minderről a francia vezetés nem mondott igazat. Azt pedig teljes mértékben a szőnyeg alá söpörte, hogy az egész ügy valójában csak egy politikai nyomás alatt álló elnök gyengére sikeredett belpolitikai elterelő hadművelete volt. A bizottság azt már nyilvánvalóan csak az európai alapjogok ’járulékos károsodásaként’ fogja fel, hogy uniós állampolgárokat ért hátrányos megkülönböztetés a romák kitoloncolása során” – írta a Die Presse.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szegő Iván Miklós Tech

A kancellár és a nácivadász küzdelme

Egyre újabb részletek kerülnek nyilvánosságra az izraeli történész, Tom Szegev könyvéből, amely többek között a Moszaddal való együttműködéssel hozta összefüggésbe Simon Wiesenthalt, a híres nácivadászt. A legújabb vita arról folyik, valóban lehallgattatta-e a néhai osztrák kancellár, Bruno Kreisky Wiesenthalt, és hogy az utóbbinak volt-e szerepe a kancellár testvérének izraeli eltűnésében.