hvg.hu: Kaptak valamilyen tájékoztatást az állampolgárok arról, hogy milyen válaszok érkeztek a 900 ezer visszaküldött kérdőívben? Milyen alkotmányt szeretnének az emberek? Egyáltalán, független civil szervezetek átnézhették a visszaküldött anyagokat?

Gulyás Gergely: Az eredmények összesítése a Fidesz honlapján elérhető. A Nemzeti Konzultáció előnye, hogy a kérdőívet visszaküldő választópolgárok nem csak az alkotmánnyal kapcsolatos támogató vagy elutasító véleményüket fogalmazhatták meg, hanem 12 témakörben válaszolhattak a feltett kérdésre, illetve külön saját véleményüket is feltüntethették.

Gulyás Gergely

Horváth Szabolcs

Az emberek leginkább kiszámíthatóságra és biztonságra vágynak és olyan alaptörvényt szeretnének, ami hozzájárul ehhez, de nagyon sokan fogalmazták meg véleményüket a preambulum kívánatos értéktartalmával, illetve konkrét államszervezeti kérdésekkel kapcsolatosan is.

hvg.hu: Mivel az ellenzék illegitimnek nevezi az új Alkotmányt, nem tartanak-e attól, hogy amennyiben három év múlva a Fidesz elveszíti a választást, érvénytelenítik a most az Alkotmányba vett szabályokat?

G.G.: Egyáltalán nem tartunk ettől. A legitimáció kérdésével kapcsolatban külön kell választani az alkotmányos és a politikai felhatalmazás kérdését. Az előbbit még a szocialisták sem vitatják, hiszen ez a demokráciával való látványos szembefordulást jelentené. Így a viták a politikai legitimációról szólnak. A támadások alapja az a valótlan állítás, hogy a Fidesz a választási kampányban nem ígért új alkotmányt. Ez azonban nem igaz. Orbán Viktor már miniszterelnök jelöltként az új alkotmány elfogadásának célját több sajtótájékoztatón, televíziós interjúban és konferencián is világossá tette. Politikai értelemben én az ellenzék magatartását tartom illegitimnek, mivel ők egy szóval sem jelezték, hogy ha mi beváltjuk a kampány során tett ígéretünket, akkor ők alkotmányozás helyett szabadságra mennek.

hvg.hu: Az ellenzék mellett számos jobboldali értelmiségi is kemény kritikát fogalmazott meg az új Alkotmánnyal szemben. A nemzeti körös Jávor Béla szerint jelenleg nincs alkotmányozási kényszer Magyarországon, és ízlésesebb lett volna, ha megfelelő időt adnak és tartalmas dialógust folytatnak az egyházakkal, a kisebbségekkel, a civil szervezetekkel és az ombudsmanokkal. Szerinte félév alatt nem lehet alkotmányozni. Nem inkább arról van szó, hogy a miniszterelnök tart a parlamenti kétharmados többség lemorzsolódásától és a médiatörvényhez hasonlóan az Alkotmányt is gyorsan le szeretné tolni a Parlament torkán?

G.G.: Az alkotmányozási kényszer egy demokratikus országban értelmezhetetlen fogalom. A kérdés az, hogy szükséges-e új alkotmány? Eddig, politikai hovatartozástól függetlenül, minden kormány az új alkotmány szükségessége mellett foglalt állást. Ebben a parlamenti ciklusban az alkotmányozási folyamat tavaly júniusban kezdődött, az alkotmány előkészítő eseti bizottság megalakulásával, azóta eltelt tíz hónap. Ez az időszak nagyjából megfelel az európai átlagnak; például Franciaország vagy Németország hat, illetve nyolc hónap alatt alkotta meg a saját, több mint félévszázada jól működő, ma is hatályos alaptörvényét. Az eseti bizottság az összes jogtudományi kart, kisebbségi önkormányzatot, az alkotmányban nevesített közjogi tisztségviselőket, illetve a pártok által megjelölt civilszervezeteket és egyházakat is véleményalkotásra kérte. A válaszok nyilvánosak, bárki számára elérhetők. Számos közmeghallgatást, konferenciát és politikai vitát rendeztek az új alkotmányról és a kritikáktól függetlenül, tény, hogy majdnem egymillió embert mozgatott meg a Nemzeti Konzultáció.

hvg.hu: A szocialisták szerint április az 18-án elfogadásra kerülő alapokmány alapján megteremtették a feltételét az abortusztilalom bevezetésének, és a kormány visszaélhet azzal, hogy teherviselő képesség szerint kell adózni, valamint kifogásolják a határon túl élőket megillető szavazati jogot is. Szerintük nagy lesz a polgári elégedetlenség. ..

G.G.: A szocialisták most sem okoztak csalódást. A siófoki kihelyezett frakcióülésen garanciát vállaltunk, hogy kizárólag olyan alkotmányos szabályozást fogadunk el, ami nem eredményezi a jelenlegi magzati élet védelméről szóló törvény módosításának a szükségességét. Az alaptörvényben éppen az jelenik meg, ami a jelenlegi alkotmányos, jogszabályi helyzet. Az Alkotmánybíróság már korábban egyértelművé tette, hogy az államnak intézményvédelmi kötelezettsége van a magzati élettel kapcsolatosan. Ez azt jelenti, hogy az államnak elő kell segítenie, hogy aki megfogant, az megszülethessen. Ez – a hatályos magzatvédelmi törvényben meghatározott korlátokon belül – mindaddig nem érinti a nők önrendelkezési jogát, amíg a magzat nem minősül jogalanynak. Ezen csak az változtatna, ha az új alaptörvény a magzatot jogalannyá minősítené. Ebben az esetben nemcsak a terhesség-megszakítás műtéti formája, hanem egyes fogamzásgátlási eszközök is (mint a 72 órás tabletta) alkotmányellenessé válnának. Ilyen változtatás azonban nincs az új alkotmányban, ezért minden ezzel ellentétes vád tájékozatlanságból vagy tudatlanságból adódó valótlan állítás.

hvg.hu: Mi a helyzet az adózással?

A teherviselő képesség szerinti adózás ügyében sem értek egyet a szocialistákkal. Nekik először abban a kérésben kellene állást foglalni, hogy a 2002 és 2010 között megszokott, folyamatos megszorítások a helyesek, vagy esetleg jobbnak tartják, ha egyes esetekben olyan szektorok fizetnek különadókat, melyeknél az ehhez szükséges anyagi források rendelkezésre állnak.  A banki és ágazati különadó alapjában véve a tavalyi évben a mindenkit érintő megszorítás lett volna.

A választójoggal kapcsolatosan szeretném megjegyezni, hogy az európai gyakorlatban ez együtt jár az állampolgársággal. Nincsenek határon belüli és határon túli magyarok, az alaptörvény egységes nemzetről beszél. Álságosnak tartom azt a fajta érvelést, hogy aki nem Magyarországra fizet adót, annak ne járjon szavazati jog, mert ha ezt valaki komolyan gondolja, akkor tegye egyértelművé, hogy a Magyarországon élő magyar állampolgárok közül is kétmillió embert meg akar fosztani a választójogtól. Egy kormány szomszédság-, nemzet-, és külpolitikája a legközvetlenebbül érinti a Magyarországon kívül élő magyarokat. Ettől függetlenül, ha a szocialisták elolvasták volna az alkotmánytervezet, akkor tisztában lennének azzal, hogy az alkotmány nyitva hagyja a Magyarországon kívül élő magyar állampolgárok választójogának kérdését. Ebben az ügyben a választójogi törvény elfogadásakor kell végleges döntést hozni.

hvg.hu: Nyílt levélben tiltakozik 42 értelmiségi, köztük több történész és filozófus az alkotmánytervezet ellen, mert szerintük a preambulum történeti utalásai vitatható tartalmúak és nem veszik figyelembe az elmúlt évtizedekben folytatott történészi kutatásokat. Álláspontjuk szerint sem az alkotmányban, sem annak preambulumában nincs helye történeti korszakok értékelésének, ez a történészek szakmája és feladata. Mit szól ehhez?

G.G.: Nem értek ezzel egyet, mert aki ismeri a preambulum műfaját, az tudja, hogy éppen az a feladata, hogy a nemzet meghatározza azokat a pontokat, amelyeket a saját múltjából kiemelkedőnek tart. Az alaptörvény viszonyítási pontként említi az államalapítást és 1956-ot, és félreérthetetlenül utal 1848-ra. Továbbá rögzítettük a preambulumban, hogy Magyarország szabad önrendelkezése 1944. március 19-én a német megszállással megszakadt és 1990. május 2-án az első szabadon választott országgyűlés alakuló ülésével állt helyre.

Sajnos, a magyar politikában olyan mélyek az árkok és a szakadékok, hogy az egyébként világos többséggel rendelkező kormánypártok nem tudnak olyan alkotmányt elfogadni, amit az ellenzékhez köthető értelmiségiek hangosan üdvözölnének. Sőt, sokan közülük sajnos azt is –az alaptörvény tartalmától függetlenül – zsigerből elutasítják, hogy a jelenlegi kormány alatt születik új alkotmány.

hvg.hu: Szijjártó Péter a hétvégén mondta, hogy az új alkotmány megvédi a magyarokat, ám a jelenleg hatályos alkotmány képtelen volt arra, hogy megvédje Magyarországot attól, hogy szocialista kormányok súlyosan eladósítsák. Nem gondolhatja a Fidesz komolyan, hogy az ország problémái a jelenlegi alkotmányból fakadnak?

G.G.: A jelenlegi, hatályos alkotmány közjogi rendszere működőképes, értéknek tekinthető; a korábbi – a királyság, illetve elnöki rendszer bevezetésére vonatkozó –  ellenzéki vádak ellenére ezt az új alaptörvény is megőrzi. Szijjártó Péter állítása nehezen vitatható abból a szempontból, hogy a hatályos Alkotmányból hiányzik a közpénzek védelmére vonatkozó szabályozás, ami hozzájárult az államadósság jelenlegi mértékéhez. Az ország egyik legnagyobb problémája pedig ma az államadósság nagysága.

hvg.hu: Mit gondol a szocialisták véleményéről, mely szerint az alkotmányozási folyamat célja az, hogy elfedje a kormány sikertelen gazdaságpolitikáját és a soros uniós elnökség kudarcait?

G.G.: A kormány még azelőtt ismertette a Széll Kálmán tervet, hogy az alaptörvény parlamenti vitája megkezdődött volna. A terv végrehajtásához szükséges konkrét jogszabályokat és intézkedéseket az Országgyűlés a következő hónapokban fogadja el, úgy, hogy idén július elsejével a meghirdetett programok elindulnak. Az uniós elnökség pedig kifejezetten sikeres, mind a Dunastratégia, mind a Romastratégia elfogadására a magyar elnökség ideje alatt sor kerül. Az unió magyar vezetése ráadásul gyors és megfelelő válaszokat adott a váratlan válsághelyzetekre. Az Európai Unió hivatalos véleményét általában a Szentírásnál is fontosabbnak tartó szocialisták érthetetlen módon most figyelmen kívül tudják hagyni az unió vezetőinek a magyar elnökséggel kapcsolatos rendkívül elismerő megnyilvánulásait. Ezért semmi okunk sincs az alkotmányozással bármit elfedni. csupán törleszteni szeretnénk azt a régi adósságot, hogy a kommunizmustól több mint két évtizede megszabadult államok közül eddig kizárólag Magyarország nem tudott új alkotmányt elfogadni.