szerző:
Balázsi-Pál Előd
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Bár az állampolgároknak egyáltalán nem mellékes, kik lesznek településük vezetői a következő négy évben, a pártok számára a június 10-i romániai helyhatósági elsősorban az őszi parlamenti választások főpróbáját jelenti.

Románia településein június 10-én polgármestereket, helyi tanácsosokat, megyei tanácselnököket és megyei tanácsosokat választanak. A versenyben premierként három magyar párt is indul, de a román jelöltekre is érdemes figyelni. Az újítás: idén nincs második forduló, a legtöbb szavazatot kapó jelölt nyer, függetlenül attól, hogy eléri-e az 50 százalékot.

Mennyire amortizálta a három és fél éves kormányzás a PDL-t?

A 2008-as parlamenti választásoktól 2012. áprilisáig kormányon lévő Demokrata-Liberális Párt a közvélemény-kutatások szerint nagyon megsínylette az elmúlt években hozott népszerűtlen intézkedéseit. Bár a közalkalmazotti fizetések 25%-os csökkentése illetve a kis- és középvállalkozások adózásának megváltoztatása megmentette az országot a csődközeli helyzettől, de az emberek a zsebükön érezték meg ezeket az intézkedéseket. Ráadásul a PDL-nek búcsúznia kellett a kormányzástól, mielőtt visszaállíthatta volna a megszorítások előtti bérszintet, ahogyan arra ígéretet tett. Az emberek zsebe pedig nem felejt, és az sem segíti a PDL-t, hogy a kormány leváltását a párt bukásaként élték meg sokan.

Míg a korábbi választásokkor az utcák a párt narancssárgájában pompáztak, idén a jelöltjeik, amennyiben tehetik, kerülik a szervezet színét. Inkább a kéket használják, vagy a város látképe előtt pózolnak, és csak a plakát sarkában bújik meg egy kis PDL-logó. Sőt, ahol tehetik, még ezt sem használják: egyik leghírhedtebb polgármesterük, a marosvásárhelyi Dorin Florea például a Szövetség Marosvásárhelyért nevű fantomszövetség nevében indul. A PDL-s jelöltek 2012-ben akkor tudnak sikeresek lenni, ha elhatárolódnak pártjuktól, ami nyilván könnyebben megy egy polgármesterjelöltnek, mint az önkormányzatokba listán bejutni próbáló tanácsosjelölteknek. Így elképzelhető, hogy néhány polgármesteri tisztséget meg tudnak tartani, viszont a tanácsi többségükről a legtöbb településen lemondhatnak.

USL: 1+1=2?

A legutóbbi parlamenti választáson második és harmadik helyen végző szociáldemokraták (PSD) és liberálisok (PNL) tavaly szövetséget kötöttek, és közösen indulnak a választásokon. Az USL ideális helyzetből várja június 10-ét: április végétől kormányon vannak, így ők szervezik a választásokat, és az azóta eltelt idő kevés volt ahhoz, hogy erodálja őket, viszont néhány populista, kisebbségellenesnek tekinthető (a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye, a Nyírő-ügy) illetve a helyi erős embereknek hazaüzenő intézkedésre (prefektusok és főtanfelügyelők leváltása, állami pénzek visszahívása PDL-s önkormányzatoktól) épp elég volt.

Ha a 2008-as választásokat vesszük alapul, és összeadjuk az akkor a két párt jelöltjei által elért eredményeket, a számok elsöprő USL-sikert mutatnak a legtöbb helységben. Jöhet a „balliberális” pezsgőbontás? Akárcsak Magyarországon, Romániában is ellenérzéseket szülhet a liberális táborban a szocialistákkal való szövetkezés, de mivel az ideológia tizedrangú kérdés a román politikában, ezen a dolgon nagyon kevesen akadnak fenn, és ezek a posztkommunisták már amúgy sem azok a posztkommunisták – vagyis a PSD már egy ideje nem a régi arcait futtatja. Ennél sokkal érdekesebb kérdés, hogy hogyan tudják a választók megemészteni, hogy a nekik szimpatikus párt most arról próbálja meggyőzni őket, hogy arra a jelöltre szavazzanak, aki az előző választáson még az ellenségük volt.

Ezzel együtt is valószínűsíthető, hogy az egy plusz egy képlet eredménye három lesz, az USL túl fogja teljesíteni a PSD és a PNL által 2008-ban elért eredményeket.

De hová álljanak a magyarok?

A bőség zavara okozta tanácstalanságukban egyik lábukról a másikra. A verseny precedens nélküli: a már 2008-ban is megméretkező RMDSZ és a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) mellett megjelent a színen a Tőkés László fémjelezte Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsból (EMNT) kinőtt párt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is. A regionális párt jellegű MPP-nek 2008-ban sikerült néhány fontos tisztséget szereznie Székelyföldön: polgármestere van például Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen és Baróton, illetve több tanácsban is többséggel rendelkezik. Számára elsősorban ezeknek az erőviszonyoknak a megőrzése lehetne a választás tétje.

Az EMNP-nek ezzel szemben nincs veszíteni valója: nincs olyan gyenge eredmény, amelyet ne tudna kimagyarázni azzal, hogy alig egy éves múlttal rendelkeznek, és az igazi építkezés ideje csak ezután kezdődik, ennek első lépése volt az, hogy megméretkeztek a választásokon.

Az RMDSZ célja egyrészt a 2008-ban az MPP javára elvesztett tisztségek visszaszerzése, illetve a jelenlegi tisztségek megőrzése, másrészt a két versenypárt lesöprése a színről. Ennél jobb lehetőség talán sosem lesz számukra, hogy bebizonyítsák fölényüket.

Az EMNP és az MPP egyaránt jobbra pozicionálja magát, ráadásul az újabb párt derékhadát is egykori MPP-sek képezik, ami logikus is, hiszen a néppárt létrejöttét Szász Jenő kezelhetetlenné válása tette szükségessé. A két párt szemléletében a legnagyobb különbség talán a területi elképzelésekben található: míg az MPP székelyföldi regionális pártként viselkedik, addig az EMNP inkább az RMDSZ-es modellt követi, vagyis Erdélyszintű pártként definiálja magát.

Közös vonás a két újabb politikai szervezetben a Magyarország felé kacsintgatás is, ráadásul mindkét fél a Fideszben látja a partnert. És, bár a hivatalos diskurzus szintjén a Fidesz az EMNP-t tartja partnerének, az utóbbi napok történései ennek egyértelműségét cáfolják: Kövér László és Tarlós István ugyanis egyaránt az MPP szekerét tolta, miközben Németh Zsolt és Deutsch Tamás az EMNP-nek kampányolt. Ebben a nem egyértelműsíthető helyzetben korántsem segíti a két pártot, hogy ugyanazt a célcsoportot próbálják megszólítani: az RMDSZ politikájából kiábrándult, jobboldali beállítottságú szavazókat.

Így pedig könnyen lehet, hogy az RMDSZ lesz a nevető harmadik: miközben az EMNP az MPP-t gyengíti (és fordítva), az RMDSZ-nek az egyfordulós polgármesterválasztás következtében olyan településeken is lehet akár polgármestere, ahol a magyarság részaránya 25 és 50 százalék között van. Erre korábban is voltak példák (Szatmárnémeti vagy Szászrégen), de ezek inkább a szabályt erősítő kivétel kategóriába sorolhatóak. Most azonban megnőtt a magyar jelölt indulásának a jelentősége Nagyváradon, sőt Kolozsváron is.

A magyar pártok szempontjából azonban az önkormányzati választások jelentősége túlmutat azon, hogy melyik települést kik fognak irányítani a következő években.  Most térképezik fel az erőviszonyokat, amelyek a parlamenti választások előtti tárgyalások alapját fogják képezni. Ha valaki túl jól teljesít, nem kell tárgyalnia, ha valaki túl gyengén teljesít, nem lesz kivel tárgyalnia. És az utóbbi az MPP-t veszélyezteti leginkább, valószínűleg az ő szavazóbázisuk fog a legnagyobbat csökkenni most, és ez akár a politikai életből való kikopás veszélyét is magában hordozhatja.

A magyar pártok kapcsán két további kérdés merül még fel. Az első: milyen hatással lesz a több induló a választási kedvre? Az EMNP gyakran hangoztatja, hogy az RMDSZ regnálása alatt nagyon sokan elfordultak a politikától. Nos, most itt a lehetőség számukra, hogy mozgósítsák ezeket  atömegeket, az egyetlen bökkenő, hogy a negatív kampány, amelyre alapoztak, nem ezt szokta elősegíteni.

A második kérdés: az etnikai szavazás. Magyar ember magyarra szavaz, román a románra. Az utóbbi huszonkét évben ez volt a választások forgatókönyve. Hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy ez így lesz-e most is, két embert érdemes követni: az összes jelölt közül a legötletesebb kampányt lebonyolító kolozsvári Eckstein-Kovács Péterre és a Marosvásárhelyen függetlenként induló Smaranda Enachéra. A 2008-ig szenátorként tevékenykedő Eckstein a parlamenti választásokon rendszeresen hozott román szavazatokat is, és ha ezt megismétli a polgármesterválasztáson is, a legoptimistábbsak szerint akár a győzelemre is esélyes lehet egy olyan városban, ahol a magyarság részaránya 17 százalék alá süllyedt. A magyarul tökéletesen beszélő, országosan ismert emberjogi harcos Enache asszony a többszörösen is ütközőzónának számító Marosvásárhelyen indul, és az EMNP is őt támogatja, miután a magyar pártok nem tudtak kiegyezni egy közös jelölt indításában. Bár a szavazócédulára senki nem írja fel nemzetiségét, a független román jelölt legalább annyi magyar szavazatra számíthat, mint románra. Másképp fogalmazva: több szavazatot fog elvinni az RMDSZ jelöltjétől, Frunda Györgytől, mint a jelenlegi polgármester Dorin Floreától.

Mi lesz az eredmény?

A romániai önkormányzati választások eredményének megjósolásához nincs szükség látnoki képességekre: az USL jelentősen gyengíteni fogja a PDL pozícióit Erdélyben, az ország többi részén pedig kisöprik őket az önkormányzatokból. A magyar pártok közül az RMDSZ valamivel jobban fog szerepelni Székelyföldön, mint 2008-ban, és talán kicsivel gyengébben Erdély többi részén, az EMNP megveti a lábát a magyar többségű önkormányzatokban, az MPP pedig folytatja az útját azon a lejtőn, amelyen pár évvel ezelőtt elindult.

Mivel az új, parlamenti választásokra vonatkozó törvény értelmében a győztes mindent visz , így ezek a lépések készítik elő az USL kényelmes kétharmados parlamenti  többségét, és az RMDSZ és az EMNP versenyét a magyaroknak jutó parlamenti helyekért. De őszig még sok idő van, és a romániai politika amúgy sem a kiszámíthatóságáról híres.

A szerző a Transindex felelős szerkesztője.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hiába a figyelmeztetés, amerikaiak milliói utaztak repülőn a hálaadás napi ünnepségre a rokonaikhoz

Hiába a figyelmeztetés, amerikaiak milliói utaztak repülőn a hálaadás napi ünnepségre a rokonaikhoz

Itt az új lista: ezek 2020 legrosszabb jelszavai

Itt az új lista: ezek 2020 legrosszabb jelszavai

Araszol a forgalom az M0-son

Araszol a forgalom az M0-son