A szóban forgó gyémántok kereskedelmének megakadályozására tavaly született egy nemzetközi egyezmény; a washingtoni szavazás nyomán az Egyesült Államok ezt erősíti meg és ehhez csatlakozik. A ENSZ által elindított, úgynevezett kimberley-i folyamat keretében tavaly három tucat ország vállalta, hogy véget vet a háborús övezetekből származó nyersgyémántokkal folyó feketekereskedelemnek, mégpedig az adásvétel tárgyát képező anyag pontos nyomon követésével és dokumentálásával. A tervezetet 419-2 arányban hagyták jóvá, és várhatóan elfogadja a szenátus, illetve aláírja az amerikai elnök is. A világ gyémántvásárlásá ból az Egyesült Államok 65-70 százalékkal részesedik.
Becslések szerint a világ gyémántkereskedelmének mintegy 4 százaléka kapcsolódik véres belviszályokhoz. Egyebek között Sierra Leonéban és Angolában tartanak számon olyan konfliktusokat, amelyek szinte bizonyosan a gyémántkereskedelemhez is kötődnek. Több államban kényszermunkával bányásszák a drágakövet, amelynek ellenértékéből aztán fegyvereket vesznek, és katonai akciókat finanszíroznak.
Az amerikai képviselőházban azzal érveltek, hogy a törvénytelen gyémántkereskedelem megakadályozásával sikerülhet akadályokat gördíteni a nemzetközi terrorizmus finanszírozásának útjába is. Korábban a szeptember 11-ei merényletek elkövetéséért felelős al-Kaida terrorista szervezetet is kapcsolatba hozták ilyen, afrikai gyémántvásárlásokkal. A BBC információi szerint 1998-ban, a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetségek elleni robbantásos merényletek idején az al-Kaida gyémántba menekítette pénzállományának jelentős részét, megelőzve a szervezet bankszámláinak befagyasztását. (MTI)