Nem rosszak Bush elnök újraválasztási esélyei: a Washington Post-ABC televíziós társaság legújabb közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 58 százaléka helyesli politikáját, ami Eisenhower óta a legnagyobb elfogadottságot jelenti egy négyéves terminus utolsó évében, amikor már biztos, hogy a hivatalban lévő elnök újabb négy évet kér. A demokraták között pedig nagy a zűrzavar, a radikálisok kedvence, és sokáig a népszerűségi indexet vezető Howard Dean csúfosan leszerepelt Iowában, alulmaradt a győztes Kerry és a második helyezett Edwards mögött az előválasztásokon. Mindeddig egyetlen demokrata elnökjelölt sem tudott országos elismertségre szert tenni; persze novemberig még hátra van kilenc hónap, és a demokraták abban reménykednek, hogy mint 1992-ben, most is elő tudnak varázsolni egy Clinton képességű jelöltet cilinderükből.

Lendületbe jött az amerikai gazdaság, a 11 000-es szintet verdesi a Dow Jones. A fellendülést egyaránt táplálják a fogyasztói vásárlások és az üzleti beruházások, és ha nem következik be valami váratlan katasztrófa (például egy újabb al-Kaida támadás), novemberre a gazdaság széles vertikumára terjedhet ki az expanzió, így nem ismétlődik meg az, ami 1992-ben. Akkor a gazdasági pangás miatt kiábrándultak, akik Clintonra szavaztak, megfosztották az idősebb Busht az újabb négyévi elnökségtől.

Az ifjabb Bush választási győzelme persze még messze nem biztos. A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy az amerikaiak elsősorban a nemzetbiztonságért, a terrorizmus elleni határozott fellépéséért, az iraki konfliktus kezelésért támogatják elnöküket, ám inkább bíznák egy demokratára a költségvetési deficit lefaragását, az idősek gyógyszerellátásának megoldását, az egészségbiztosítás reformját, a bevándorlás szabályozását, az adóreformot, sőt az oktatáspolitikát is, pedig ez ügyben korábban Busht tartották bizalmukra méltóbbnak. Egy anonim demokratával szemben Bush döntetlenre áll (más kérdés, hogy amikor nevesítik riválisát, Bush előnye rögtön megugrik).

A gazdasági fellendülés sem tökéletes: Bush elnökké választása óta 2,3 millió munkahely tűnt el, a költségvetés aktívuma pedig hatalmas deficitbe fordult: a terror-megelőzésre fordított kiadások mellett ebben az 1700 millárd dolláros adócsökkentésnek is komoly szerepe volt. És bár a megkérdezettek 51 százaléka jóváhagyta Bush gazdaságpolitikáját, 10 polgárból 4 még mindig azt hiszi, vagyis úgy érzékeli, hogy a gazdaság recesszióban van.

Ezek után nem csoda, hogy Bush, szakítva az eddigi hagyományokkal, először az USA külpolitikájáról beszélt, és a végére hagyja a bel- és gazdaságpolitikát. Beszélt az állásteremtés fontosságáról, az egészségügy csillagászati költségeinek leszorításáról, az illegális emigránsok státuszának konszolidásáról, a társadalombiztosítás reformjáról. Amit mindez sugall: az elnök tudja és végzi a dolgát, változásra nincs szükség, Amerika biztonságának legjobb garanciája ő maga. November 2-án kiderül, az amerikai közvélemény is így gondolja-e.