Az eddigi vizsgálatok szerint az elhibázott landolásért a kapszula energiaellátása, elektronikus vezérlőszervei és a szenzorok tehetők felelőssé. Szerda este a 190 kilogramm tömegű szerkezetet - valószínűleg még veszélyes hajtóműveivel együtt - a Utah állambeli Dugway katonai bázisra szállították, hogy tanulmányozhassák. A lezuhant fémkapszula megtisztítása után képesek lehetnek legalább egy részét kinyerni a tudományos eredményeknek és mintáknak a 264 millió dolláros Genesisből.



„Eddig ismeretlen okból egyik robbanófej sem sült el” - közölte Bob Corwin a NASA-tól. A kapszula landolási manővereiért a gyártó cég a Lockheed Martin a felelős. Hat pirotechnikai megoldást építettek be a szerkezetbe, melyeknek nyitniuk kellett volna a fékezőernyőket.



„Az akkumulátorok lehetnek a hibásak abban hogy nem robbant be a fő ernyő, ha pedig nem robban be az első, nem követi a többi elsütő szerkezet sem” - véli Corwin. Még 2001-ben a kilövés után észlelték, hogy az egyik akkumulátor 40 fokon üzemel a tervezett 23 helyett, ám az előzetes teszteléseknél 45 fokon is nagy üzemi biztonságot mutatott az energiaellátó tápegység.



Hibák merülhettek fel az elektronikus vezérlőegységben is, illetve az annak jelet küldő szenzorokban, amelyek elsütik a robbanófejeket. Negyvenöt másodperccel a föld légkörébe hatolás után - a tervek szerint - a súrlódás lassítani kezdte volna a 11 kilométer/szekundum sebességgel közeledő kapszulát, elindítva egy időzítőt. Az időzítőnek ki kellett volna oldania a robbanófejeket két perccel a föld légkörébe hatolást követően.



A robbanások elmaradtak, amelynek következtében a Genesis 310 kilométeres sebességgel vágódott a földbe. A becsapódás következtében szétnyílt a kapszula és a „tudományos labor” rész is - mondta el Roy Haggard helyszíni szakértő.



„Ez nem jelenti a misszió teljes kudarcát” - nyugtatott a NASA hajtómű részlegének pasadenai vezetője. A kutatók mindent megtesznek az öt törékeny mintatartó megmentésért, amelyek a becsapódást követően a kapszula szállításánál megsérültek.



Mind az öt mintát a nap felől fújó öt különböző napszélből vette a szonda. A tudósok reményei szerint sikerül adatokat kinyerni a sérült mintákból, amelyek sok milliárd ionból állnak össze, és az űrkutatók elsősorban arra keresik a választ segítségükkel, hogyan jöhetett létre az a mágneses felhő, amelyből négy és fél milliárd évvel ezelőtt megszületett a naprendszerünk. A több hónapig is eltartó kutatás nagy hatással lehet a jövőben építendő, Marsra vagy más planétákra induló űrhajók tervezésénél.

(New Scientist)