Arafat halála után az Egyesült Államok kormánya esélyt lát a közel-keleti válság megoldására, ezért döntött az anyagi támogatás mellett. A külügyminisztérium eredetileg arra szánta ezt az összeget, hogy a januárra tervezett palesztin választások költségeinek előteremtésében támogassa vele a Palesztin Hatóságot. Ám a kongresszus több vezetője kifogásolta ezt a tervet, mert nem látták biztosítottnak, hogy a palesztin fél valóban a választások megrendezésére fordítja a pénzt. Nem ellenezték a segélyezést, de követelték, hogy kösse a kormány konkrétabb, ellenőrizhetőbb felhasználáshoz a segélyösszeg kiutalását.

Így született meg az az elképzelés a washingtoni kormány köreiben, hogy az izraeli vállalatok által szolgáltatott áram és víz hátralékos számláinak kiegyenlítésére folyósítja a segélyt a pénzszűkében levő palesztin önkormányzatnak. Közvetve azonban így is segítheti az amerikai segély a január 9-re kitűzött palesztin választások előkészületeit, hiszen a Palesztin Hatóság elvileg a választásokra költheti a közüzemi számlák kifizetésére tartalékolt pénzt.

A palesztin felkelés (intifáda) kitörése óta csak gyéren csordogálnak az adójövedelmek a Palesztin Hatóság kasszájába, a palesztin önkormányzat ezért évek óta krónikus pénzhiányban szenved. A palesztinok november 11-én elhunyt történelmi vezetőjük, Jasszer Arafat utódját választják meg január 9-én.