A bizottság különösen heves vita után, számos módosító javaslattal fogadta el a holland Camiel Eurlings készítette eredeti jelentést, de előre jelzett egyúttal egy pozitív kimenetelű végszavazást is az EP teljes ülésén december közepén.

Mindeddig félő volt, hogy a parlament esetleg elveti a török csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdését, szembehelyezkedve az azt javasló Európai Bizottsággal. A végső szót mindazonáltal az EU-tagállamok vezetői mondják ki december 16-17-i brüsszeli találkozójukon, amelyet az unióban máris újabb "török csúcsként" kezelnek.

A külügyi bizottságban viszonylag szoros szavazási eredménnyel elfogadott EP-jelentés szigorúan kiköti, hogy Ankarának teljesítenie kell az EU-csatlakozáshoz bármely állam számára szabott feltételeket, és a tárgyalások mindenkori folytatását a reformok alakulásához kell kötni.

A dokumentum szerint a tárgyalásoknak "indokolatlan" késlekedés nélkül kell megkezdődniük. Nem tartalmaz a jelentés olyan lehetőséget, hogy bizonyos körülmények között ne Törökország csatlakozásában, hanem valamiféle különleges státusban gondolkodjanak Brüsszelben.

A jelentéssel kapcsolatban a külügyi bizottság magyar tagjai közül Dobolyi Alexandra (MSZP) azt mondta, jelentős nézeteltérés volt a képviselők között olyan kérdéseket illetően, hogy el kell-e ismernie Törökországnak népirtásként az örmények törökök általi lemészárlását a múlt század elején, továbbá Ciprus ügyében, illetve az emberi jogok terén. Hozzátette, a magyar szocialisták támogatják a török csatlakozást, azzal a feltétellel, hogy Ankarának teljesítenie kell az ehhez alapfeltételül szolgáló, úgynevezett koppenhágai követelményeket.

Szent-Iványi István (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban az EP - pártcsoportokon belül is - jelentősen megosztottnak mutatkozott a török csatlakozás kérdésében, de most úgy tűnik, kompromisszum rajzolódott ki. Eszerint a parlament támogatja a tárgyalások megkezdését, de sok biztosítékot épít a folyamatba, és bármilyen visszalépés esetén a tárgyalásokat szüneteltetheti. Európa sokat nyerhet Törökországgal, de csak az emberi jogokat betartó, az európai értékközösséget vállaló Törökország tud hozzájárulni a EU sikeréhez - hangoztatta a magyar képviselő.

Schöpflin György (Fidesz-MPSZ) úgy vélte, a döntés politikailag már megszületett, de a bizottság viszonylag kemény feltételeket fektetett le a jelentésben. Hozzátette, elképzelhető, hogy a teljes ülésen újabb jelentős módosító javaslatokat fűznek majd a jelentéshez. A bizottság jobbára elégedettnek tűnt az elfogadott dokumentummal - értékelte.