Az osztrák Zöldek helyettes szóvivője, Ewa Glawischnig még 1998 nyarán nyújtott be keresetet a szlovákiai Mohi (Mochovce) közelben működő atomerőmű ellen. Keresetében azt állította, hogy a hiányos biztonságtechnikai rendszerrel ellátott erőmű üzemeltetése veszélyezteti a 160 kilométerre tőle nyugatra fekvő Bécs lakosságát.

A hernalsi járásbíróság ítélete leszögezi: a szlovák atomerőmű üzemeltetői kötelesek gondoskodni arról, hogy megelőzzék radioaktív szennyeződés kibocsátását. "Ez annyit jelent, hogy az erőművet vagy utólag föl kell szerelni hatékony biztonsági berendezésekkel, vagy pedig le kell állítani" - vélekedett csütörtökön az Ö1 rádióban a felperes. Glawischnig sikerként értékelte, hogy "az európai jog történetében először ismerte el egy bíróság: egy üzemelő atomerőmű közvetlen fenyegetést jelent az országhatáron túl élő emberek egészségére, életére és vagyonára nézve is".

A mohi atomerőmű üzemeltetője, a Slovenské Elektrárne (SE) bejelentette, hogy fellebbezni fog az elsőfokú ítélet ellen.

A hernalsi ítélet következményei egyelőre nem világosak. A Zöldek helyettes szóvivője szerint "egy osztrák járásbíróság döntését Szlovákiában is kötelesek végrehajtani". Erre volt már példa cégek esetében, ezért "érdekes lesz látni, vajon atomerőművek esetében is működik-e a dolog" - vélekedett Glawischnig. "Ha az EU-n belül bízhatunk a jogállam intézményében, akkor ennek most is működnie kell" - tette hozzá.

Bizakodásának adott hangot a bécsi polgári jogi intézet szakértője is. Andreas Kletecka lát esélyt az ítélet végrehajtására. Ha a hernalsi bíróság döntése egészen a legfelsőbb bíróságig "kiállja a próbát", akkor "menni fog a dolog" - vélte a professzor, aki szerint azonban számos nyitott kérdést kell még tisztázni. Ezek közé sorolta azt, hogy mely (nemzeti) jogot alkalmazzák a későbbi fórumok, illetve hogy létezik-e végrehajtási megállapodás Ausztria és Szlovákia között.