A szavazás kimenetelét ugyanakkor nagyban befolyásolhatja, hogy mennyien járulnak az urnák elé, miközben egész Európa Spanyolországra figyel. Az alkotmány támogatói ugyanis azt remélik, hogy a remélt spanyol jóváhagyás jelentős mértékben segíthet a kételyek eloszlatásában olyan országokban, mint például Nagy-Britannia vagy Franciaország, ahol felettébb magas az euroszkeptikusok aránya.

Csaknem 35 milliót tesz ki a szavazásra jogosultak száma. Az országban szinte páratlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, több mint 100 ezer rendőr áll készenlétben az esetleges, mindenekelőtt az ETA baszk szeparatista szervezet részéről fenyegető terrorcselekmények elhárítására. Az aggodalomra
utal, hogy a hatóságok az elmúlt negyvennyolc órában több személyt vettek őrizetbe. 
   
A  legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a szavazásra jogosultaknak valamivel több mint a  fele  arra készül, hogy igennel voksol a referendumon. Ugyanakkor az is kiderült , hogy a szavazók csaknem 90 százaléka felettébb keveset tud az európai alkotmányról.  

A referendum eredménye nem kötelező érvényű; végső fokon a  parlament dönthet a ratifikálásról. José Luis Rodríguez Zapatero  kormányfő azonban kijelentette, hogy ha a nemleges szavazatok  kerülnek többségbe a népszavazáson, Spanyolország nem ratifikálja  az európai alkotmányt. 

A hatalmon  lévő szocialisták egyöntetűen igen szavazatra buzdították a  spanyolokat, s a legnagyobb ellenzéki párt, a Néppárt is felzárkózott az európai alkotmány támogatóihoz.  Csak a viszonylag kisebb radikális baszk, katalán és galiciai nacionalista pártok, valamint a környezetvédőket és a kommunistákat tömörítő  Egyesült Baloldal koalíció lép fel egyértelműen  az európai alkotmány ellen.

A huszonöt tagállam közül tíz országban tartanak népszavazást az európai alkotmányról, a többieknél a ratifikálás a parlament  által történik. Litvánia, Magyarország és Szlovénia törvényhozása már jóváhagyta az európai szerződést.