Az utóbbi években történt terrorakciók, valamint az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat felől érkező jelzések, hogy biológiai és kémiai fegyvereket készülnek bevetni, elég okot adnak az aggodalomra - mondta a BBC-nek Ronald Noble, az Interpol igazgatója.

Himlő

A himlő egészen 1980-ig egyik legrettegettebb fertőző betegség volt, a múlt században becslések szerint egymillió ember halálát okozta. A himlő - az influenzavíruséhoz hasonló gyorsasággal - levegő útján terjed, szakemberek szerint egy megfertőzött személy kb. tíz másik embernek adná át környezetében a betegséget. A betegek 30 százaléka meghal.

Szinte lehetetlen a kárelhárítás egy esetleges biológiai terrortámadás után, ugyanis beláthatatlan mértékű pusztítást okozna - mondta Noble. Az Interpol igazgatója szerint a világ nem elég felkészült egy biológiai terrortámadás kivédésére, ezért a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a felkészülésre, egy esetleges támadás megelőzésére.

Az Interpol márciusban konferenciát szervez szakembereknek, rendőröknek a bioterrorizmusról. A konferenciát Franciaországban, Lyonban tartják, az Interpol történetének legnagyobb szakmai összejövetele lesz, körülbelül 400 résztvevővel.

A biológiai támadás nem feltétlenül súlyos betegségek, például a himlő- vagy lépfene-kórokozók szétterjesztését jelenti. Akár egyszerű szalmonella-baktériumokkal is előidézhető hatalmas mértékű megbetegedés, ha a bioterroristák szándékosan megfertőznek például néhány kulcsfontosságú élelmiszert vagy az ivóvizet.

Az Egyesült Államokban 2001-ben a lépfene keltett riadalmat a lakosság körében. Az amerikai sajtóban akkor megszólaltatott szakemberek igyekeztek hangsúlyozni, hogy a bioterror eszközeiként emlegetett anyagok előállítása, kezelése rendkívüli erőfeszítést, rengeteg pénzt, hatékony célba juttatása pedig nem kis szerencsét is igényel.

A tokiói metróban 1995-ben a szarin nevű ideggázzal 12 ember halálát okozó merényletet végrehajtó Aum Sinrikjó japán szekta - amelynek közel egymilliárd dollár állt a rendelkezésére - például a kilencvenes évek elején két alkalommal is sikertelenül próbált a jelenleg ismert legmérgezőbb anyagnak tartott botulin-toxint teherautóról szétpermetezni Tokió utcáin.

Amikor pedig 1993-ban a japán fővárosban egy nyolcemeletes ház tetejéről anthraxot szórtak szét a levegőbe, az a rosszulléten kívül semmi bajt nem okozott.

Hogyan reagálnának a magyarok?

Magyarországon elsősorban az egészségügyi hatóságok feladata a bioterror elleni védekezés. Kiemelt szerepet játszik ebben az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) mellett az ÁNTSZ, a védelem összehangolása pedig az egészségügyi tárcán belül létrehozott Járványügyi Védekezési Munkabizottság feladata. Részese az együttműködésnek a HM és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) is. A minden megyében megtalálható veszélyhelyzeti felderítőcsoport tagjainak feladata a biológiai katasztrófák esetében a fertőzött területek lezárása, a fertőzésmentesítésben való részvétel. Támadás esetén az első feladat a veszély észlelése, a bioterror-akció ugyanis leplezett. Ezután gyors járványügyi intézkedésekre - például ellenszerek kiszállítására, karantén elrendelésére - van szükség. Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet raktáraiban vannak a szükséges gyógyszerek, és egyezmények alapján lehetőség van a nemzetközi készletek esetleges igénybevételére is. Az Európai Unió tavaly januárban megfelelőnek minősítette az ÁNTSZ járványügyi felkészültségét és szakértelmét. (Forrás: MH)