Karol Wojtyla jelentős és folytatandó örökséget hagyott a világra egyházfőként és emberként.

„Íme István, Magyarország királya, a szent, aki lerakta házatok alapjait. Rá vonatkoztathatók Krisztus szavai a hegyi beszédben, arról a bölcs emberről, aki sziklára építette a házát. Az ő háza a ti házatok.” – mondta első magyarországi látogatása alkalmával, 1991 augusztus 20-án a Hősök terén II. János Pál pápa. Vajon akadt-e hallgatóságában olyan magyar ember, aki ne érzékenyült volna el a hazáját elismerő, ráadásul az anyanyelvén elhangzó szavak hallatán?! Ám ne gondoljuk, hogy a lengyel-magyar kapcsolatok történetében is jártas egyházfő csupán velünk „kivételezett”, csak minket „vitt fel a padlásra”: a világtörténelem legtöbbet utazó pápájaként akárhol fordult meg a nagyvilágban (márpedig mind az öt kontinensen megfordult), azzal keltett feltűnést, s vált világszerte médiasztárrá, hogy rövidebb-hosszabb szövegeket az ott élő helybeli lakosság nyelvein mondott el. Persze nem minden nemzet gyökerei nyúlnak az Osztrák-Magyar Monarchiába – az övéi azonban igen.

Karol Josef Wojtyla, akinek apja a k. und k. hadseregben harcolt az első világháborúban, a Budapesttől 260 kilométerre északra, Krakkó és Auschwitz között fekvő Wadowicéban született 1920 május 18-án. Színes egyéniségnek ismerték, aki ha nem a papi pályát választja, is bizonyára hallatott volna magáról. 1938-ban a krakkói Jagelló Egyetemen filozófia-irodalom szakra iratkozott be, de a színházat is megkedvelte, s miután a Jagello Egyetemet a nácik bezáratták, földalatti társulatokban játszott, színdarabokat írt. A német megszállás alatt kőbányában, majd vegyi üzemben is dolgozott. 1942-ben belépett a földalatti krakkói szemináriumba. E tanulmányait a háború után elismerve 1946-ban szentelték pappá. 1946-1948-ban Rómában tanult. Max Scheler értéketikájából habilitált 1953-ban a lublini katolikus egyetemen. Ezután etika-professzorként dolgozott, míg 1958-ban krakkói segédpüspök lett. Karrierje ezt követően gyorsan ívelt felfelé: 1963-ban Krakkó érseke, négy évvel később bíboros. 1978 októberében választották meg a római katolikus egyház fejévé. a mindössze 33 nap pápáskodás után titokzatos körülmények között elhunyt I. János Pál utódjává.

456 év után ő volt az első nem olasz pápa, s az első kelet-európai. Hogy kellett-e ehhez a Vatikánnak a nagyhatalmakkal valamiféle titkos alkut kötnie, avagy a bíborosi kollégium teljesen autonóm módon választotta meg Wojtylát, azt ma még homály fedi. Az 1978-as pápaválasztó konklávé mindenesetre egy olyan kelet-európai egyház bíborosát emelte pápává, amely mind a nácikkal, mind a kommunistákkal szemben ellenállt.

Konzervatív pápa volt, aki azonban mégis az egyház megújulását készítette elő. Teológiai és a társadalmat megosztó számos kérdésben mereven elzárkózott minden újítástól: kampányolt a fogamzásgátlás ellen, határozottan ellenezte a női papság bevezetését, a cölibátus eltörlését, az abortuszt, az eutanáziát. Másfelől azonban elítélte a fegyverkezést és a terrorizmust, a kommunista diktatúrákat, de a fogyasztói társadalmat is. Az egyházak ökumenikus egységére törekedett, Assissiben évente imádkozott más vallásúakkal. Ő volt az első pápa, aki bocsánatot kért a zsidóságtól az egyház által ellene elkövetett bűnökért, aki ellátogatott a római zsinagógába, s az ő pápasága alatt – 1993-ban – vette fel a Vatikán a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. 26,5 éve pápasága idején több száz enciklikát, levelet és más pápai dokumentumot bocsátott ki, s az általa boldoggá, illetve szentté avatott személyek száma mintegy ezer. 1992-ben új katekizmust adott ki.

1981-ben merényletet követtek el ellene. A merénylőt, a török Ali Agcát, aki megnyugtatóan sohasem cáfolt híresztelések szerint bolgár, sőt KGB-s kapcsolatokkal is rendelkezhetett, 1983-ban felkereste a börtönében és megbocsátott neki. Akkor felépült ugyan, ám egyes vélekedések szerint az egészsége azóta soha nem volt tökéletes. Főleg az elmúlt tíz-tizenkét évben betegeskedett sokat, olyannyira, hogy – 1994-től kezdődően - a világ már többször kezdte latolgatni a lehetséges utódlást. A mindinkább gyengélkedő pápa mellett megfigyelők szerint megnőtt a szuperkonzervatív Joseph Ratzinger befolyása; bizonyos vélemények szerint a Vatikánt egy ideje már lényegében ő irányította.

Szent Péter 264. utódja volt az első olyan pápa is, aki 1994-ben – Átlépni a remény küszöbét címmel, első kiadásban 35 nyelven – könyvet, sőt nyomban bestsellert írt, azaz válaszolt egy katolikus újságíró kérdéseire. Ebben mondta: „Istennek és az embernek a közös szenvedéstörténetébe minden szenvedés beletartozik: az egyéni és a közös szenvedés, a természet okozta szenvedés és az ember szabad akaratából eredő szenvedés, a háborúk, a Gulag és a Holocaust; a zsidó Holocaust, de az afrikai néger rabszolgák Holocaustja is.”

Gerlóczy Ferenc

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Világ

Meghalt II. János Pál pápa

Szombaton este tíz óra előtt a Vatikán hivatalosan bejelentette, hogy meghalt II. János Pál pápa. A 85 éves egyházfőt hosszú betegeskedés után érte a halál. Karol Wojtyla történelmileg is jelentős személyiség volt, aki egy nyomasztó gondoktól terhes, forrongó időszakban erősítette meg a római katolikus egyház tekintélyét a világ és egymilliárdnyi híve előtt.

57 menekültet szállítottak az olasz hatóságok Lampedusára

57 menekültet szállítottak az olasz hatóságok Lampedusára

Egy órával a halálos balesete előtt még a motorjáról posztolt a volt NFL-sztár

Egy órával a halálos balesete előtt még a motorjáról posztolt a volt NFL-sztár

Felbukkant egy újabb e-roller kölcsönző Budapesten

Felbukkant egy újabb e-roller kölcsönző Budapesten

Négy autóval ütközött egy medve Romániában

Négy autóval ütközött egy medve Romániában

Környezeti tragédia a Kanári-szigeteki tűzvész

Környezeti tragédia a Kanári-szigeteki tűzvész

Semjén Zsolt: Legyen mindenki egy kis Szent István!

Semjén Zsolt: Legyen mindenki egy kis Szent István!