A rendkívül szagos - mások kevésbé hízelgő fogalmazása szerint irtózatosan büdös - erjesztett svéd heringnek szentelt intézmény európai pénzügyi támogatással nyitotta meg kapuját szombaton az igazi svéd specialitásokra vágyó nagyközönség előtt. Az érdeklődők megismerkedhetnek az erjesztett hering, a surströmming történelmi, kulturális és gasztronómiai vonatkozásaival, a legbátrabbak meg is kóstolhatják a finomságot.

Az általában augusztus közepén asztalra kerülő csemegét rendszerint konzervből bontják ki, s ezen már a felirat is figyelmeztet arra, hogy ajánlatos kívülről fogni a bádogdobozt, kerülni a termékkel való közvetlen érintkezést.

Az erjesztett hering receptje a legenda szerint egy tartósitási hibából ered: a halat be szokták sózni, de egy halász valamikor a 15. században nem szórt rá eleget a tartósító szerből, ezért megerjedt. A penetráns illat azonban nem mindenkit riasztott el, a surströmming a különösen erős íz- és szagélményre vágyók számára csemegévé vált.

A készítés receptje: a tavasszal kifogott és (nem eléggé) besózott heringet hónapokon át hordókban érlelik, fermentálják, majd kis konzervekbe zárják. Ezeket augusztusban bontják ki - és aki nem menekül el, az élvezettel fogyasztja, sör és acquavit pálinka kíséretében.

S hogy miért hozták létre a hajó formájú skeppsmalmi építményben a múzeumot? "Mert ez a mi északi kultúránk része, nem mindenki fogyaszt ilyen heringeket" - mondta az AFP-nek Sten Bylin, a múzeum vezetője.