A The Sunday Times beszámolója szerint a 29 éves hölgy július 7-ének reggelén azon a metrószerelvényen utazott, amelynek egyik kocsiját az Edgware Road-i állomáson Mohammed Sidique Khan, a négy öngyilkos merénylő egyike felrobbantotta.

Ebben a detonációban hatan haltak meg, de Louise sértetlenül kimenekült, és felszállt a 30-as autóbuszra - ugyanarra, amelyre az alig 18 éves Hasib Hussain is felszállt. Louise Barry az emeletes londoni busz alsó szintjének hátsó részén ült, éppen a felső szint hátsó traktusában helyet foglaló, termetes hátizsákjával idegesen babráló Hussain alatt. Louise elbeszélése szerint egyszer csak az egész felső szint a nyakába zuhant, és csak a Brit Orvosi Kamara szemközti székházában dolgozók segítségével tudott kimászni a roncsok közül.

A Londonban dolgozó ausztrál lány ezt a detonációt már nem úszta meg olyan szerencsésen, mint az Edgware Road-it: repedt nyakcsigolyával, lábába fúródott repeszdarabokkal, égési sérülésekkel és kilenc öltést igénylő fejsebbel szállították a londoni University College egyetemi klinikájára. 

Még így is sokkal jobban járt azonban, mint 13 utastársa, akiket megölt Hussain bombája. A rendőrség számára egyelőre nem világos, hogy ez a detonáció miért a 30-as buszon, és miért nem szintén egy metrószerelvényen történt. A fő teória az, hogy Hussain a társai által elkövetett merényletek után pillanatok alatt leállított és lezárt londoni metróhálózaton már nem tudta végrehajtani a maga robbantását, ezért választotta a buszt.