Karl-Heinz Grasser a Financial Times által közölt interjúban azt mondta: Horvátországnak és a Balkán egyéb államainak több joguk van a rövid időn belüli EU-tagságra, mint Törökországnak. Hozzátette: megpróbálja elérni, hogy a teljes jogú EU-tagság ne váljék reális kilátássá Törökország számára, és nem lenne helyénvaló, ha a teljes török uniós tagságról kezdődnének tárgyalások.
"Ha megkérdeznék az embereket, hogy akarják-e Törökország tagságát, meggyőződésem, hogy a válasz nemleges lenne" - mondta Grasser, aki szerint az EU-nak "le kell vonnia a holland és a francia népszavazások tanulságait, és oda kell figyelnie a választók aggályaira. Hozzátette: Ausztria azt az egyértelmű üzenetet akarja eljuttatni Törökországnak, hogy "mindenképpen érdekeltek vagyunk gazdasági és társadalmi stabilizációjában, de nem tudjuk elképzelni a teljes jogú tagságot".
Az osztrák pénzügyminiszter szerint Ausztria azért egyezett bele decemberben a Törökországgal kezdendő, "nyílt kimenetelű" tárgyalásokba, mert nyomás nehezedett rá a nagyobb országok, például Németország és Nagy-Britannia részéről. "A tárgyalások eddig minden esetben teljes jogú tagsághoz vezettek, én azonban át szeretném írni (ezt a szabályt) ... nem szabad túlzott reményeket keltenünk (Törökországban)" - mondta Grasser.
A Financial Times kommentárja szerint Grasser véleménye - jóllehet azt Wolfgang Schüssel osztrák kancellár felülbírálhatja - azért jelentős, mert az EU 25 tagországának egyhangúlag meg kell egyeznie a tárgyalások alapelveiben, eljárási rendjében és tartalmi kérdéseiben, ha a folyamat valóban megkezdődik az október 3-ára kitűzött időpontban.
