Az államfő döntését este televíziós beszédben jelentette be, véget vetve a napok óta tartó feszültséggel teli várakozásnak és a találgatásoknak. Gerhard Schröder kancellár július elsején vetette fel a bizalmi kérdést Bundestagban; a szavazást szándékának megfelelően, kormánypárti képviselők segítségét is igénybe véve, elvesztette.
Ezután, a német alkotmány előírásának megfelelően, felkérte a szövetségi elnököt a Bundestag feloszlatására. Köhlernek 21 nap állt a rendelkezésére, hogy döntsön. Schröder a Bundestagban július elsején elhangzott beszédében egyebek között arra utalt, hogy a szociáldemokraták és a környezetvédők alkotta kormánytábor nem rendelkezik már megbízható többséggel a képviselőházban, s ez beszűkíti mozgásterét. A szociáldemokraták és zöldek többsége a Bundestagban időközben már csak három fővel haladja meg az abszolút többséget, s a kancellár egyesek részéről illojális magatartást feltételezett.
Csütörtöki rövid beszédében Köhler azonosult a kancellár álláspontjával, egyebek között megjegyezve: az ország jelenlegi nehéz helyzetében olyan kormányra van szükség, amely állhatatosan és kitartóan követi céljait, s eközben "megbízható és cselekvőképes" parlamenti többségre támaszkodhat. Az államfő utalt arra, hogy nem egyedül a július elsejei bizalmi szavazás eredményét vette tekintetbe, amikor a 15. Bundestag feloszlatása mellett döntött.
A Német Szövetségi Köztársaság történetében ez lenne a harmadik idő előtti országos parlamenti választás. Ügyében a végső szót valószínűleg az alkotmánybíróság mondja ki, várhatóan augusztus végén. Kisebb pártokon kívül két képviselő - Jelena Hoffmann (SPD) és Werner Schulz (Szövetség 90/Zöldek) - már korábban jelezte, hogy panasszal fordulnak az alkotmányosság legfőbb őreihez, mert Schröder érvelését mondvacsináltnak, a július elsejei bizalmi szavazást pedig megrendezettnek, nem becsületesnek tekintik.
Csütörtökön Köhler is célzott a fenntartásokra, de, mint mondta, nem ismer olyan helyzetértékelést, amelyet egyértelműen a kancellári elemzés elé lehetne helyezni.
