© AP

A vizsgálati fogságba helyezett Irving őrizetének megszüntetését pénteken utasította el Bécsben az ügyben illetékes bíró. A történész ügyvédje arra hivatkozva kezdeményezte a szabadlábra helyezést, hogy védence brit állampolgár, így az EU területén bármikor elérhető az osztrák igazságszolgáltatás számára, és 16 év óta nem követett el törvénysértő cselekedetet Ausztriában.

A vizsgálóbíró azonban elutasította a 10 és 20 ezer dollár közötti összegnek megfelelő óvadék felajánlásával együtt kezdeményezett szabadlábra helyezést. A bíróság szóvivője szerint a döntés azon alapul, hogy a továbbiakban is fennáll a cselekmény újbóli elkövetésének, valamint a gyanúsított szökésének a veszélye. A vizsgálati fogság újbóli felülvizsgálatára legkorábban csak egy hónap múlva kerülhet sor.

A 67 esztendős Irvinget november 11-én vették őrizetbe egy 16 évvel ezelőtti osztrák elfogatóparancs alapján. A hatóságok akkor azt követően adták ki a parancsot, hogy Irving egy bécsi és egy leobeni előadásában is tagadta az auschwitzi gázkamrák létezését. (A történészt már 1984-ben is őrizetbe vették Ausztriában, de kiadták Németországnak, ahol szabadlábra helyezték.)

A bécsi ügyészség a héten állította össze a vádiratot Irving ügyében. A történészt a tilalmi törvény alapján egytől tíz évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti. Ha a bíróság különösen veszélyesnek minősíti az elkövetőt vagy annak tettét, a perben kiszabható szabadságvesztés maximuma akár 20 évig is terjedhet.

Irvinget az 1947-ben elfogadott tilalmi törvény (Verbotsgesetz) alapján állítják bíróság elé. A náci szervezetek újraalapítását és a náci propagandát betiltó, valamint a holokauszt tagadását szankcionáló törvény alapján 1999 és 2004 között 158 ítéletet hoztak Ausztriában.