A liberális lap elemzésében azt írja, hogy a három kisebb magyar párt - a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a vajdasági Magyar Polgári Szövetség - elnökének kezdeményezése olaj volt a tűzre szerbiai politikusok szemében. Követeléseik legitimitása ellenére úgy tűnik, hogy a magyar pártvezetők „lépést vétettek és öngólt rúgtak”.

„Koszovó jogállásának kérdése és a vajdasági magyar kisebbség jogai között nincs semmilyen összefüggés, nem jól választották az időpontot, hogy kapcsolatba hozzák e két témát. Szerbia éppen megválasztja csapatát és kidolgozza stratégiáját a koszovói státustárgyalásokra. Semmiképpen sem akkor a legjobb követelni a szomszédtól az adósság törlesztését, amikor ég a háza” - írja a Danas, amely a többi belgrádi napilap közül mindig is a legnagyobb rokonszenvvel és megértéssel viseltetett a vajdasági magyarok iránt, és a legtöbbet foglalkozott problémáikkal.

A lap rámutat arra, hogy Koszovóban merőben más a helyzet, mint a Vajdaságban, a szerb és az albán közösség évtizedek óta teljesen elkülönülve, párhuzamos világokban és kölcsönös gyűlöletben él, ezért egyre többen úgy látják, hogy többé nem élhetnek egymás mellett, nem is beszélve az együttélésről. Szerencsére a Vajdaságban nem ilyen a helyzet, még akkor sem, ha számos incidens történt tavaly és tavalyelőtt.

A vajdasági magyarok területi autonómiája iránti igényt a vajdasági autonómiáért küzdő pártok is hevesen bírálták, mert szerintük ez a magyarok gettósodásához vezetne, előidézné átköltözésüket a tartomány északi részébe, aminek elsősorban ők látnák kárát. Ezt aligha támogatná bárki is Európában, amikor „minden fronton” zajlik az európai integráció. A Danas szerint Szerbiának integrálnia kell a nemzeti közösségeket, hogy a társadalmi és politikai élet komoly tényezőivé váljanak, lehetővé kell tenni számukra nemzeti identitásuk, nyelvük, kulturális és más sajátosságaik megőrzését.