Iszmail Bajhanov, a csecsenföldi választási bizottság elnöke Groznijban sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az Egységes Oroszország összesen 33 mandátumot szerzett meg a lehetséges 61-ből. A kétkamarás csecsen parlament 40 tagú alsóházába (népi gyűlés) az Egységes Oroszország 24 képviselőt delegálhat, a 21 tagú felsőházba (köztársasági tanács) pedig 9-et. 

A pártok versenyében a mandátumok számát tekintve a második helyen végeztek a kommunisták (9), a harmadikon a liberális Jobboldali Erők Szövetsége (4), az utolsó pedig az Eurázsiai Szövetség (1). Független jelöltként 14-en szereztek parlamenti mandátumot.

A november utolsó vasárnapján tartott csecsenföldi választáson valamivel több mint 415 ezer ember adta le a szavazatát, így a részvételi arány 69,59 százalék volt. Az alsóház 40 mandátumának felét a pártlistás szavazás eredménye alapján osztották szét, a maradék húszat pedig - csakúgy mint a felsőház tagjait - egyéni körzetekben választották meg.   

A pártlistás szavazást illetően az ötszázalékos küszöböt nyolc pártból mindössze három ugrotta át: az Egységes Oroszország (60,65 százalék/14 képviselő), a Jobboldali Erők Szövetsége (12,39 százalék/3 képviselő) és a kommunisták (12,2 százalék/3 képviselő). Az egyéni választókerületekben az Egységes Oroszországnak tíz jelöltje, a kommunistáknak három, a Jobboldali Erők Szövetségének pedig egy jelöltje futott be. A kommunisták további három jelöltje a felsőházban szerzett mandátumot.

Az Eurázsiai Szövetség helyi szervezete csak a felsőházba jutott be, elnökét, Szaid Juszupovot választották be a szenátorok közé. A pártlistás szavazáson a 3,85 százalékos eredmény nem volt elegendő a bejutáshoz, de a liberális Jabloko (3,15 százalék), a nemzeti-baloldali Haza párt (2,39 százalék), a jobboldali nacionalista Liberális Demokrata Párt (1,46 százalék) és a Nemzeti Akarat (1,29 százalék) még rosszabbul szerepelt.