Csapó a Mediafax hírügynökségnek kifejtette: Basescu államfő álláspontja ellenére továbbra is azt fogja követelni, hogy a székelyek önrendelkezése az integráció feltétele legyen. Az államelnök ugyanis pénteken kijelentette: "politikai túlkapásnak" minősül, hogy a Koszovó helyzetének megoldására tett javaslata "spekulációk" tárgyává vált. Basescu szerint Csapó összekeveri Romániát a Moldovától való függetlenségét egyoldalúan kikiáltott

Dnyeszter menti területtel. Ugyanakkor felkérte az SZNT elnökét, olvassa el figyelmesen Románia alkotmányát és az kérdésre vonatkozó romániai jogszabályokat.

Az államfő kijelentéseivel arra reagált, hogy az SZNT elnöke pénteken nyílt levélben kérte fel Basescut: szervezzen tárgyalásokat nemzetközi részvétellel az eurorégiónak tekinthető Székelyföld területi autonómiájának törvény általi újraalakításáról. Miután Basescu ellentmondást nem tűrően elutasította Csapó kérését, az SZNT-elnök leszögezte: szó sem lehet a koszovói helyzettel való párhuzamról, hiszen a székelyföldi autonómia statútumát még a 90-es évek elején kidolgozták.

Csapó a bukaresti Új Magyar Szónak (ÚMSZ) kifejtette: Basescu nem egyforma mércével mér, be kellene látnia, hogy az autonómia esetében európai elvekről van szó, amelyek minden európai államban érvényesek kell legyenek. Az SZNT elnöke azt is elmondta, hogy Romániától csupán vállalt nemzetközi kötelezettségeinek betartását kéri.

Csapó a lapnak nyilatkozva illetékes nemzetközi fórumként az Európa Tanácsot, az Európai Parlamentet és az ENSZ Biztonsági Tanácsát jelölte meg. Koszovó esetében a szerb és román álláspontok egybecsengenek - véli. Akárcsak Romániában, Szerbiában sem tartják az autonómiát elfogadható megoldásnak, amikor a magyarokról van szó. Kifejtette azt is, hogy az európai előírásoknak megfelelően az autonómiának akár területi formáit is be lehet vezetni úgy, hogy ez ne sértse az államok egységét. Ennek megfelelően Csapó szerint alkotmánymódosításra sem lenne szükség.