szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Aron Meir, a tel-avivi Bar Ilán egyetem régészprofesszora tudományos szenzációval állt elő, amikor azt állította, hogy Góliát nevének korabeli alakját találta meg egy cserépen, az egykori Gát nevű filiszteus város helyén.

Hvg.hu: Mióta ásnak Góliát nyomában?

Aron Meir: Tel Es Szafiban 1996-ban kezdődtek az ásatások, és azóta minden nyáron folytatjuk a feltárásokat. Ezen a helyen már a történelem előtti korokban is éltek. Régészeti szempontból két korszakra összpontosítunk, a bronzkorra, amikor egy kánaánita település volt itt, és az izraeli királyság idejével egybeeső vaskorra, amikor filiszteusok éltek itt. A vaskor 1200 és 600, vagy 586 közé esik időszámításunk előtt. Ekkoriban a Bibliából is ismert öt filiszteus város egyike, Gát található itt.

- Mit érdemes tudni a filiszteusokról?

- A filiszteusok i.e. 1200 körül hagyták el szülőföldjüket, Görögországot, s kezdtek vándorolni a Földközi–tenger keleti partvidékén, majd telepedtek le a mai Izrael tengerpartjának vidékén, valahol Tel-Aviv és Gáza között. Ebben az időszakban érkeztek a teljesen más kultúrával rendelkező izraeli törzsek is erre a vidékre, akik a szomszédos hegyvidékeken állapodtak meg. A vaskorban a filiszteusok voltak az izraeli törzsek, majd az izraeli királyság legfontosabb ellenségei.

- Milyen érdekesebb dolgokat találtak?

- A legizgalmasabb leletet, ami a hírekben is sokat szerepelt, egy cserepet, nyáron találtuk. A cserépen két név szerepel, amelyek rendkívül hasonlítanak a Góliát szóra. A filiszteusok eredetileg nem sémi nyelvet beszéltek, hanem egy olyan nyelvet, ami az antik görögre hasonlít. De lassanként elkezdték használni a sémi írásmódot, és a nyelvük is egyre hasonlatosabbá lett a sémi nyelvekhez. A két megtalált név, úgy tűnik, hogy a Góliát eredeti alakjára hasonlít, ami nem sémi név, mint az izraeliek vagy a főníciaiak nevei, hanem görög eredetű. Eredetileg nem is Góliátnak hangzott, csak az izraeliek így értették és ebben a formában jegyezték le. Amit találtunk, az annak felel meg, ahogyan maguk a filiszteusok ejthették a Góliát nevet és a hozzá hasonló másik nevet. A cserépen talált felirat nem arról a Góliátról szól, aki csatába szállt Dáviddal, bár számos újság ezt írta. Nem a bibliai Góliát nevű emberre találtunk tanúbizonyságot, hanem arra, hogy többé kevésbé ugyanabban a korban, mint amiről a Biblia beszámol, valóban voltak Góliáthoz hasonló nevek a filiszteusok körében. Ez azt jelenti, hogy tudományosan bizonyítható, hogy a Biblia adott részében az adott kor valóságát jellemző elemek találhatók, vagyis a szövegnek legalábbis egy része akkoriban keletkezhetett, és nem évszázadokkal késöbb.

- A Biblia szerint a zsidó Dávid meg is mérkőzött a filiszteus Góliáttal. Igaz lehet ez a történet?

- A Bibliában leírt csata jól példázza a csatákat és az összecsapásokat az izraeliek és a filiszteusok közt. A szöveg szerint miután találkozott a két hadsereg, úgy fejeződött be a harc, hogy két képviselő megmérkőzött egymással. Dávid győzött, a filiszteusok meg elmenekültek. Góliát a szöveg szerint Gátból származik, arról a helyről, amit éppen feltárunk.

- Talán valóban úgy történt a csata, ahogy leírták?

- A lelet nem bizonyítja, hogy pontosan úgy történtek a dolgok, ahogyan a szöveg leírja, de igazolja, hogy az Ószövetségi szöveg, vagy legalábbis annak ez a része korhűen írja le az adott időszakot. Sőt, akár az is elképzelhető, hogy éppen úgy zajlott a csata, ahogy ábrázolják. Szerintem a küzdelem számos eleme nagyon reális, és jellemzi az adott kort. Szokásban volt annak idején az ilyen személyes csata, a trójai háborúban is van rá példa, és más antik forrásokban is szerepel. Először találtunk olyan írásos bizonyítékot, ahol Góliáthoz hasonlatos név jelenik meg az adott időszakban.

- Találtak esetleg kevésbé csillogó, de hasonlóképpen fontos más leleteket is?

- A feltárás helyszínén találtunk egy i.e. 800 körülre datálható, tűzre utaló réteget. Úgy véljük, hogy Gát városát ekkor foglalta el Hazael, Ram királya, aki ekkoriban a vidék egyik legfontosabb uralkodója volt. Ezt az eseményt a Biblia is megemlíti a Királyok könyvében. A város körül megtaláltuk egészen kiváló állapotban az ostrom jeleit és eszközeit is, amit minden bizonnyal Hazael sikeresen használt, mielőtt elfoglalta és felgyújtotta a várost. A Biblia igen elítélően nyilatkozik a filiszteusokról, de az ásatásokban egy rendkívül gazdag és lenyűgöző kultúra tárul föl.

- Mi lett később a filiszteusok sorsa?

- Végül i.e. 600 körül Nabukodonozor babiloni király, ugyanaz, aki húsz évvel később Jeruzsálemet is lerombolta, elfoglalta a vidéket, lakóit Babilonba hurcolta, ahol kevesebb mint 100 év alatt eltűntek a történelemből.

Shiri Zsuzsa

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!