Elsöprő győzelmet arattak a Hugo Chávez államfőt támogató pártok az ellenzék nagy része által bojkottált venezuelai parlamenti választásokon a hétfő hajnali eredmények szerint. Az elnök által irányított pártkoalíció, az Ötödik Köztársaság Mozgalom (MVR) az előzetes eredmények szerint a voksok 89 százalékát szerezte meg. Az MVR vezetője, William Lara azt közölte, hogy a koalíció ezzel 114 mandátummal rendelkezik majd a 167 fős törvényhozásban, ugyanakkor azt állította, hogy a többi képviselői helyet is az államfőt és általa előirányzott "változási programot" támogató pártok szerezték meg. Mindez azt jelenti, hogy az ellenzék - amelynek az előző ciklusban 79 helye volt - egyetlen mandátummal sem rendelkezik majd az új parlamentben.

Vasárnap mintegy 14,4 millió szavazó dönthetett az ország 23 állama és Caracas főváros 167 parlamenti képviselőjének személyéről. A választási hatóságok közlése szerint a részvételi arány az előzetes becslésekkel ellentétben rendkívül alacsony, azaz alig 25 százalékos volt.

Az öt ellenzéki párt - köztük a legnagyobbak, a szociáldemokrata Demokratikus Akció (AD), a jobboldalról középre helyezkedett Elsősorban Igazságosságot és a kereszténydemokrata Keresztényszociális Párt (COPEI) - a héten döntött jelöltjeinek visszavonásáról. Egyfelől amiatt tiltakoztak, hogy gyanújuk szerint az elektronikus szavazógépek veszélyeztetik a szavazás titkosságát, másfelől a hatalom iránt részrehajlónak ítélték az országos választási bizottság összetételét.

Az ellenzéket csak két kis balközép párt képviselte a választáson, a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) és a Radikális Ok (LCR), amelyek együtt is csak tizennégyet birtokoltak a 79 ellenzéki mandátumból az előző parlamentben.

Az egykori ejtőernyős vadász Chávez, aki jövőre újra harcba száll az államfői címért, 1992-ben zendülő katonák élén vezetője volt a szociáldemokrata Carlos Andrés Perez elleni sikertelen államcsínynek, ezért két évre bebörtönözték. 1998-ban megnyerte a demokratikus elnökválasztást és 2000 januárjában a szavazók ismét megerősítették hivatalában. Két évvel később sikeresen átvészelt egy államcsínyt, amely az ellenzék és a hadsereg összefogásából indult. Az Egyesült Államok - legalábbis szóban - támogatta a puccsot. Chávez és kormánya az olajbevételekből finanszírozott szociális, egészségügyi és oktatási programok sorának köszönheti népszerűségét a szélesebb néprétegek körében.

A hivatalos végeredményt ugyan még nem tették közzé, a Chávezhez hű erők elsöprő győzelméhez azonban aligha fér kétség. Mindez egyben azt jelenti, hogy az államfő végre tudja hajtatni az általa szükségesnek vélt reformokat, az alkotmánymódosítást, amelyek valódi célja megfigyelők szerint a hatalom állandósítása, mindenekelőtt saját, többszöri újraválasztásának bebiztosítása.