A néhány napja elfogott, háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina horvát tábornok ellen a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) által felhozott vádpontok némelyike elfogadhatatlan Zágráb számára - jelentette ki kedden Vesna Skare-Ozbolt, a délszláv ország igazságügy-minisztere.
A tárcavezető szerint az olyan kitételek, mint "bűnös vállalkozásban elkövetett cselekmények", vagy "etnikai tisztogatás" egyáltalán nem állják meg helyüket Gotovina esetében.
A horvát közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában a miniszter elmondta: a zágrábi kormány egy szakértői testületet bízott meg azzal, hogy érjék el a délszláv háborús bűnökben illetékes NT-nél a Gotovina elleni vádak módosítását.
"Horvátország harmadik félként valószínűleg részt fog venni a Gotovina elleni perben, mert mindezek történelmének felülvizsgálatát jelentik" - mutatott rá a miniszter.
Gotovinát a hét végén fogták el Spanyolországban, és Hágában első kihallgatásán ártatlannak vallotta magát. Az ellene készített vádirat szerint felelősség terheli azért, hogy a Vihar hadművelet idején a horvát erők legkevesebb 150 krajinai szerbet öltek meg, és több tízezer helyi lakost űztek el otthonából.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
