Az egykori román titkosszolgálati dossziékat nemrég Traian Basescu államfő utasítására a Securitate irattárát vizsgáló országos tanács (CNSAS) kezelésébe adták, átszállítva azokat a jelenlegi belföldi hírszerző szolgálat (SRI) irattáraiból. Mintegy másfél millió dossziéról van szó, de meghatározatlan mennyiségű dokumentum még nem kutatható. Az avatási ceremónián maga az államfő is részt vett. 

Basescu még tavalyi választási kampánya idején tett ígéretet arra, hogy feltárja az egykori politikai  rendőrség múltját, beleértve az együttműködők volt hálózatát. Ennek szellemében az ő utasítására került át hatalmas mennyiségű dosszié a SRI irattárából a CNSAS-hoz. Sokan reménykedtek abban, hogy ezzel
végre lezárul a SRI és a CNSAS (a tulajdonképpeni átvilágító bizottság) között évek óta tartó "huzakodás" időszaka. 

A dokumentumok egy része a bukaresti, más részük a vidéki archívumokból kerül át a főváros közelében lévő Popesti archívumába. Ez utóbbi a CNSAS felügyelete alatt áll. A volt Securitate iratainak egy részét egyébként állítólag a külföldi hírszerzés, a védelmi, a belügy-, illetve az igazságügyi minisztérium is őrzi. 

A közvélemény szkeptikus e dossziék teljességét és alapos kutathatóságát illetően. A SRI ugyanis nemrég jelentette be, hogy több mint százezer dosszié továbbra is titkosított marad. A hírszerző hivatal azzal érvel, hogy ezek az iratok az állambiztonságot érintik.


Emil Constantinescu volt román államfő kedden Bukarestben közölte: dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy Traian Basescu jelenlegi elnök az egykori kommunista titkosszolgálatnak, a Securitaténak dolgozott.

Constantinescu, aki 1996 és 2000 között töltötte be az államelnöki tisztséget, a közelmúltban már a sajtónak elmondta vádjait, amelyek szerint Basescu, akárcsak Adrian Nastase volt miniszterelnök, a képviselőház mai elnöke kapcsolatban állt az egykori Securitatéval. 

Keddi sajtóértekezletén Constantinescu jelezte, hogy Basescu múltjával kapcsolatosan bizonyítékai is vannak, olyan dokumentumok, amelyeket a Securitate irattárát vizsgáló országos tanács (CNSAS) elé terjesztetett. E testület számára megjelölte azokat a személyeket is, akik információkat adhatnának ez ügyben.

Constantinescu ugyanakkor hangsúlyozta: nem azzal vádolja az államfőt, hogy politikai rendőrségi tevékenységet végzett volna, legalábbis abban az értelemben, ahogyan azt a jelenleg érvényben levő törvény meghatározza. Arról van szó csupán, hogy Basescu jelentéseket írt a Securitaténak. Bukaresti hírforrások emlékeztetnek, hogy Basescu a Ceausescu-diktatúra idején hajóskapitány volt, és az országos hajózási ügynökség vezetőjeként is dolgozott Belgiumban. 

Emil Constantinescu mindenesetre a CNSAS előtt kedden személyesen nyújtotta be kérését, hogy a testület vizsgálja meg újra Basescu kapcsolatát az egykori politikai rendőrséggel. Tizenkét olyan dokumentumot terjesztett elő, amelyek szerinte bizonyíthatnák Basescu együttműködését a Securitatéval. A volt államfő Theodor Stolojan elnöki tanácsadó és Adrian Nastase múltjának kivizsgálását is sürgette. 

Ami Stolojant illeti, újdonság erejével ható vádakkal illette őt: szerinte Stolojant valószínűleg azért kellett a rendszerváltás utáni első két évben a pénzügyminisztérium élén tartani, mert korábban a Securitate valutatranzakciókért felelős egységének volt a vezetője, így egyedül ő ismerhette bizonyos valutaalapoknak az útját, amelyek rendeltetésük ellenére végül nem kerültek az állami költségvetés kasszájába.

Basescu azonban maga válaszolt a médiában a volt elnök vádjaira. Rámutatott: Constantinescu ugyanazokat a dokumentumokat mutatta be, amelyekkel már egykori személyi titkára, Mugur Ciuvica is megszellőztette márciusban ugyanezt a dolgot. Az ügyet azonban már rég lezárták, és bebizonyosodott, hogy nem volt tagja a politikai rendőrségnek – emlékeztetett az államfő. Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke közölte: a mostani elnök dossziéjával egyelőre nem foglalkoznak.