A jogszabály sorsa azonban bizonytalan, mivel a kritikusabb szenátusban sokan úgy ítélik meg, hogy nem egyensúlyoz megfelelő mértékben a nemzetbiztonság és az polgári szabadságjogok érdekei között.

A képviselőház 251 szavazattal (köztük 44 demokrata párti törvényhozó voksával) 174 ellenében fogadta el a törvényt, amelynek december végén lejáró 16 rendelkezéséből 14-et véglegesített, míg a két legvitatottabbnak a hatályát – kompromisszumként – további négy évvel meghosszabbította. (Korábban hatályuk hétéves kiterjesztéséről volt szó.)

Az egyik vitatott rendelkezés lehetővé teszi, hogy bírósági engedéllyel a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) minden olyan telefont lehallgasson, amelyet a célszemély használ, így akár a szomszéd készülékét is, ha gyakran megfordul nála. A másik rendelkezés engedélyezi a személyes adatok beszerzését cégektől, kórházakból, könyv- és hanglemezboltoktól, valamint könyvtárakból egyebek között arról, hogy az illető milyen könyvet, lemezt vásárolt, mit olvasott vagy kölcsönzött ki.

Az FBI 30 ezer esetben kért már ki személyes adatokat különféle intézményektől, amelyeknek hallgatniuk kell a megkeresésekről.

Polgárjogi szervezetek kifogásolták azt a rendelkezést, amely szerint a hatóságok úgy tarthatnak házkutatást, hogy azt az érintett személlyel közölniük se kell, ha az zavarná a folyamatban lévő nyomozást. A megújított törvény szerint az érintetteket 30 napon belül tájékoztatni kell, de ez az időszak meghosszabbítható.

Demokrata párti és hozzájuk csatlakozó republikánus szenátorok egy csoportja arra készül, hogy obstrukcióval megakadályozza a törvény felsőházi megszavazását.

George Bush elnök szerint a törvénynek köszönhetően eddig 400 terrorizmussal gyanúsított személy ellen emeltek vádat, és ezeknek a felét el is ítélték.