A holland művész egyfajta botrányhős, elsősorban építész és designer. Vonalkódra emlékeztető, új EU-szimbólumnak szánt tervét 2001-ben készítette el, amikor az akkori EB-elnök, Romano Prodi „ötletbörzére” szólította fel a művészeket, keresve Európa sokszínűségének és egyediségének legjobb vizuális megjelenítését.

Először vált hivatalos jelképpé

Az európai tagországok zászlóit egyetlen vonalkódban feloldó szimbólum az Európai Uniót jellemző fejlődést, dinamizmust, mozgalmasságot igyekszik kifejezni. A 2001-ben értelemszerűen még csak 15 országot „ábrázoló“ eredeti elképzelést 2004-ben a tíz új tagállam zászlószíneivel bővítették. A csillagos EU-zászló lecserélése komolyan azóta sem került szóba, egyébként nem lenne semmi akadálya, ha valamennyi tagország jóváhagyná a változást.

Az osztrák elnökség logójában a 25 jelenlegi EU-ország színei a földrajzi fekvésnek megfelelő sorrendben szerepelnek: nyugatról keletre (balról jobbra) olvadnak egybe a vonalkód-zászlóban. A megjelenítés nem csak az Európai Unió és tagországai, hanem az európai sokféleség és sokszínűség szimbóluma is, az osztrák EU-elnökség logójaként pedig a Koolhaas-ötlet első hivatalos alkalmazása.

Cicciolina és Kulcsár Attila

Részben Koolhaas nevéhez fűződik annak a Magyarországon belpolitikai vihart kavart brüsszeli kiállításnak a terve, amely 2004 őszén meglehetősen rendhagyóan ábrázolta az új EU-tagok „hétköznapi életét”. Az unió politikai központjának közelében, a Schuman-köröndön megrendezett kiállítás magyar fotómontázs-anyaga vaskos trágárság és tárgyi hibák mellett Anettka, Cicciolina és Kulcsár Attila képét tartalmazta. A magyarországi felháborodás oka elsősorban az volt, hogy a vándorkiállításnak szánt The Image of Europe (Európa képmása) című kiállítást az Európai Bizottság és az EU holland elnöksége támogatta.