A jogszabálytervezetre csütörtökön a francia parlament mindkét háza áldását adta, így a törvény január elsején hatályba lép. A korábbi törvény szigorítását az 56 emberéletet követelő júliusi londoni pokolgépes merényletek után kezdeményezte Nicolas Sarkozy belügyminiszter.

Az új szabályozás jelentősen kiszélesíti a videokamerák elhelyezésének lehetőségét: ezután nemcsak közlekedési eszközökön, köztereken, pályaudvarokon készülhetnek felvételek, hanem privát helyszíneken, üzletekben, sőt templomokban is. Ez a pont a júliusi londoni terrormerényletek utáni nyomozás tanulságai nyomán került be a tervezetbe. Akkor a londoni metróban elhelyezett videokamerák rögzítették a merénylők képét.  

Az új törvény értelmében meghosszabbodik a mobil telefonon, illetve a világhálón folytatott beszélgetésekre vonatkozó adatok megőrzésének kötelező időtartama. Az internetkávézók is kötelesek egy évig megőrizni a náluk lefolytatott beszélgetésekre vonatkozó információkat.

Súlyosbítanák a terrorista cselekményekért kiszabható szabadságvesztés tartamát is: a terrorista sejtekhez tartozókat az eddigi 10 helyett akár 20 évi börtönre is ítélhetik, míg az ilyen csoportok vezetéséért kiszabható büntetési tétel felső határa 20-ról 30 évre nő.

A tervezetben szerepel olyan kitétel is, miszerint a vasút-, repülő- és hajótársaságok hatósági kérésre kötelesek átadni utasaik személyes adatait.

A szocialista és kommunista párti szenátorok hevesen ellenezték a jogszabálytervezetet, amely szerintük súlyos fenyegetést jelent az alapvető szabadságjogokra, és veszélyes módon összemossa a terrorizmus és a bevándorlás kérdését. A szocialisták végül a szavazáson a tartózkodást választották, míg a kommunisták a törvényjavaslat ellen szavaztak.