A hét szakértő, aki a tavaly szeptember 1-3. közötti, több mint 330 halálos áldozattal járó észak-oszétiai túsztragédia helyzeteit rekonstruálták 92 oldalas jelentésükben, a terrorelhárítás fennálló rendszerét kárhoztatták azért, hogy nem teszi lehetővé a lakosság teljes megoltalmazását, beleértve a terrorakciók korai felfedezését és meghiúsítását - magyarázta Sepel.

Maguk a katonák is elismerték az egyetlen túlélő túszejtő, Nurpasi Kulajev beszlani perében, hogy akcióikból hiányzott a szervezettség - mutatott rá a Beszlani Anyák egyike, Rita Szidakova az áldozatok hozzátartozói nevében. A történtekben vétkesek a válságstáb vezetői is, akiknek a vérontás elkerülése érdekében tárgyalniuk kellett volna a terroristákkal, de nem tették - mondta a Beszlani Anyák civilszervezetének vezetője, Szuszanna Dugyijeva a Kommerszant című lap szerint. 

A hozzátartozók elmarasztalták a biztonsági erőket lángszórók, gránátvetők és tankok bevetéséért is egy kaotikus szabadító roham során. Egy észak-oszét parlamenti vizsgálóbizottság szerint meglehet, hogy egy-egy aknagránáttal kívülről ütötték át a mennyezetet és az északi falat, mielőtt a terroristák saját bombája is felrobbant a túszokkal teli tornateremben.

Az észak-oszét bizottság már egy hónapja feloszlott, miután közzétette jelentését. Ezzel szemben a főügyészség, valamint a központi parlament bizottság még folytatta vizsgálatát. A hozzátartozók egybehangzó véleménye szerint a főügyészség kezdettől fogva mindent elkövetett a válságstáb tagjai, valamint a belügyi és biztonsági vezetők mentesítésére a felelősség alól - írta a
Kommerszant.