Európai Parlament - mi várható 2006-ban?
Az idei év a munkavállalók mobilitásának európai éve lesz. Ezt a témakört Brüsszel azért állítja előtérbe, hogy élénkítse az Európai Unió munkaerőpiacát, és ösztönözze az embereket a külföldi munkavállalásra. Az Európai parlament számára egyébként 2006 vitákkal teli évnek ígérkezik, s ezek a viták várhatóan különösen a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban erősödnek majd fel.

Magyarország számára fontos, hogy a 2004-es bővítéskor a munkaerő-áramlást korlátozó intézkedéseket bevezető 12 EU-tagország 2006-ban vizsgálhatja felül korábbi döntését. A külföldi munkavállalás megkönnyítése érdekében a parlament foglalkoztatási bizottsága tárgyalni fogja az egyik országból a másikba átvihető nyugdíjjogosultság kérdését, de a munkaidő irányelv is valószínűleg felvetődik majd a munkaerőpiacról szóló általános vitában.

Mi legyen az alkotmánnyal?
Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az uniós törvényhozás és a többi EU-intézmény ebben az évben a lisszaboni stratégiára összpontosít. Mint ismeretes, e téren nagy a lemaradás, és szinte lehetetlennek tűnik annak a célnak az elérése, hogy az Unió 2010-re a világ legversenyképesebb gazdasága legyen.

Az EU-nak választ kell találnia az alkotmányozással kapcsolatos kérdésekre is, miután a franciaországi és a hollandiai népszavazás elutasító eredménye miatt megrekedt a folyamat. A parlament továbbra is támogatja az alkotmány ügyét, ezért januárban közös álláspontot próbál kialakítani az intézményi eljárás folytatásáról. Emellett a képviselőcsoportok vezetői a közvélemény álláspontjának megismerése érdekében nyilvános vitákat, értekezleteket terveznek a polgárok, a sajtó és a diákok bevonásával.

Román és bolgár bizonyítvány
A két új tagjelölt, Románia és Bulgária 2006 tavaszán megismerheti az Európai Bizottság végleges jelentését arról, mennyire felelnek meg a 2007. január 1-jére tervezett EU-csatlakozás követelményeinek. Tovább folytatódnak Horvátország felvételi tárgyalásai is. Egyébként 2006-ban lesz a huszadik évfordulója Spanyolország és Portugália EU-csatlakozásának.

Társadalmi felelősség
Az osztrák elnökség első féléve alatt (júliustól Finnország veszi át az elnöki tisztséget) az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések kerülnek előtérbe, de a parlament az idén foglalkozik többek között a hajók által okozott szennyezéssel és az EU légi közlekedési politikájával.

2006-ban létrejön a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, amelynek a nemi megkülönböztetés elleni küzd.

A parlamenti sajtószolgálat közzétette, hogy mit várnak az új évtől a frakciók vezetői.

Hans-Gert Poettering (Európai Néppárt, Európai Demokraták) szerint „most fontosabb mint valaha, hogy Európa felvértezze magát az európai alkotmányban meghatározott jogi és politikai reformokkal, ezért 2006-ban keményen kell dolgoznunk, hogy ezeknek a reformoknak a gyakorlati hatása mielőbb jelentkezzen”.

A szocialista képviselőcsoport vezetője, Martin Schulz úgy gondolja, hogy a Bulgária és Románia EU-csatlakozási felkészüléséről szóló jelentések fogják kiváltani a legnagyobb érdeklődést.

A liberálisok frakcióvezető Graham Watson attól tart, hogy 2006-ban a „nagyobb tagállamok erősen támadják majd az uniót, különösen 2007-2012-es EU-költségvetést illetően”.

Monica Frassoni zöldpárti frakcióvezető szerint „2006-ban a szolgáltatásokról szóló irányelv lesz a legfontosabb. Ezen dől el, hogy az EU-ban a szociális vagy a neoliberális irányzat erősödik-e meg”. Hozzátette, hogy csoportja reményei szerint az EU képes lesz túljutni az alkotmányozási folyamat holtpontján.

Az Egységes Európai Baloldal és az Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportjának elnöke, Francis Wurtz szerint is a szolgáltatásokról szóló irányelv lesz a kulcskérdés.

Nigel Farage, a Függetlenség/Demokrácia frakcióvezetője úgy véli, hogy 2006 fő kérdése „az a rengeteg, jogalkotási aktussal kapcsolatos szavazás lesz, amely fittyet hányva a szavazók akaratának, kerülőúton fogja az EU-alkotmányt bevezetni. Ez különösen érvényesülni fog a bel- és igazságügy területén”.

Irena Belohorska független szlovák képviselő szerint 2006-ban a legfontosabb ügy az új tagállamoknak a döntési folyamatokba való teljes mértékű bevonása lesz. „Az újak még mindig nem érzik a gazdasági és szociális feltételek ígért javulását, viszont fiatal, jól képzett munkaerőt veszítettek, és nőtt náluk a megélhetési bizonytalanság.”  – fogalmazott Belohorska.