Annak ellenére, hogy tavaly szaporodtak az ország pénzügyi biztonságát veszélyeztető cselekményekre vonatkozó információk, Magyarország nem tekinthető a pénzmosás kiemelt célterületének - derül ki a Nemzetbiztonsági Hivatal elmúlt évi tevékenységét értékelő évkönyvből.

A legújabb becslések szerint a bűnözők a világon évente 3000 milliárd amerikai dollárt mosnak tisztára, ami a világ GDP-jének 1-3 százaléka, az Európai Unió GDP-jének 2-5 százaléka származik pénzmosásból. Ez a hatalmas mennyiségű pénz kábítószer- és fegyverkereskedelemből, korrupcióból, prostitúcióból, embercsempészetből, emberkereskedelemből, és, egyebek mellett, dohány-, valamint alkoholcsempészetből származik - olvasható az NBH évkönyvében.

Magyarországon tavaly nőtt a pénzmosásra utaló információk száma, ami összefüggésbe hozható a szervezett bűnözői csoportok illegális forrásból származó jövedelmére alapozott gazdasági potenciál erősödésével, de a különösen nagy értékre elkövetett - általában állami vagyont is érintő - gazdasági bűncselekmények számának növekedésével is.

A növekedés ellenére hazánk nem tekinthető a pénzmosás kiemelt célterületének. Fontos feladat megértetni a közvéleménnyel, hogy a pénzmosás elleni fellépés nem a szabadságjogok korlátozását jelenti, hanem a gazdaság védelmét a bűnözőkkel szemben.

A magyarországi pénzmosás-ellenes szabályok megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak, de a gyakorlati alkalmazásban az egyik legfontosabb célkitűzés a különböző hatóságok - az ügyészségek, a rendőrség és a bíróságok - valamint a bankfelügyelet és a bankok fellépése közötti koordináció és összhang folyamatos biztosítása. Ez azonban nem csak Magyarországon, de az Európai Unióban is komoly kihívás.

Mivel a szervezett bűnözői csoportok tevékenysége nem tiszteli az országhatárokat, égető szükség van a pénzmosás elleni egységes nemzetközi fellépésre. A jogszabályi háttér megvan ugyan, ám a tényleges együttműködést, a tagállamok közötti adatcserét még mindig sok tényező hátráltatja - olvasható az elemzésben.

Az unió határozott célja, hogy a bankok az eddiginél is mélyrehatóbban vizsgálják az ügyfeleiktől származó pénzek eredetét és az eddigi "Ismerd ügyfeledet!" elvárás helyett most már az "Ismerd az ügyfeleid ügyfeleit!"-elv követését várják el. Célul tűzte ki az EU a tranzakciók során a megbízó adatainak - név, cím, számlaszám - rögzítését és azt, hogy ezeket a nyomozó szervek is elérhessék.