Az Európai Unió szankciókról döntött a fehérorosz vezetés ellen. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelezte, hogy a témáról kiadott uniós nyilatkozatban visszaköszönnek a hétfőn az EU-tagok közül elsőként tett magyar nyilatkozat lényegi elemei.

Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter a kétnapos csúcsértekezletet lezáró sajtókonferencián jelentette be, hogy az EU korlátozó intézkedésekről határozott mindazok, köztük Lukasenko ellen, akik "politikai és adminisztratív szempontból felelősek a nemzetközi választási normák megsértéséért". Egyúttal felszólította a minszki hatóságokat, hogy tartózkodjanak a tiltakozók elleni
további akcióktól, illetve engedjék szabadon az őrizetbe vett tüntetőket. 

Bár Plassnik nem bocsátkozott részletekbe, EU-illetékesek szerint a fontolóra vett intézkedések között szerepel a beutazási vízum megtagadása azoktól, akik választási csalásokkal gyanúsíthatók, és bizonyos bankszámlák befagyasztása is. Ugyanakkor gazdasági szankciókat nem terveznek a volt szovjetköztársaság ellen, tekintettel elsősorban arra, hogy kizárólag a rezsimet kívánják büntetni, nem pedig a lakosságot. 

Plassnik azt is megerősítette, hogy az EU fokozottabban biztosítani igyekszik az érintkezést a lakossággal és a demokratikus erőkkel, továbbá segíti a független információk hozzáférhetőségét. A brüsszeli nyilatkozat és a külügyminiszter asszony szomorú ellenpéldának nevezte Minszket a nyitott és demokratikus Európa országai között. 

A nyilatkozat utal arra is, hogy az EU a sajátjához hasonló határozott hozzáállást vár a nemzetközi közösség többi tagjától, beleértve Fehéroroszország szomszédjait. Plassnik a sajtóértekezleten nem hagyott kétséget afelől, hogy az unió elsősorban Oroszországra gondol e tekintetben.
   
Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatóján kijelentette: a csúcs legfontosabb külpolitikai nyilatkozata a Fehéroroszországgal foglalkozó közös állásfoglalás. A magyar kormány volt az első a tagállamok közül, amely rögtön a választások után állást foglalt a témában - tette hozzá, leszögezve, hogy az EU-nyilatkozat minden tekintetben összhangban van a hétfőn ismertetett magyar állásponttal. 
   
A nyilatkozatban az unió felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy engedjék élni a lakosságot véleménynyilvánítási és gyülekezési jogával, továbbá helyezzék szabadlábra a bebörtönzött tüntetőket. A csúcs megnyilatkozó résztvevői különösen súlyosnak találták a csütörtök esti eseményeket, amelyek során több mint 200 tüntetőt vettek őrizetbe.
   
Az EU-tagországok külügyminiszterei már hétfői találkozójukon értésre adták: nem kétséges, hogy az unió fokozza szankcióit a fehérorosz rezsim ellen. A véglegesített döntés a következő hivatalos külügyminiszteri ülésen, április közepén Luxembourgban várható.