A volt elnököt tartják felelősnek Libéria és a szomszédos Sierra Leone összefonódott polgárháborúiért. Taylort az ENSZ is körözi, mert gyémántokért cserében támogatta a magukat felkelőknek valló banditákat. Taylort Sierra Leonéban bíróság elé akarják állítani, és a demokratikusan megválasztott új libériai elnök arra kérte Nigériát, hogy tegye ezt lehetővé a kiadatással. Azt még nem tudni, hogy mikor adják át a libériai hatóságok képviselőinek, akik lehet, hogy egyenesen Sierra Leonéba szállítják.
Taylor szóvivője a hír hallatán szószegéssel vádolta meg a nyugat-afrikai olajállam vezetőit, akik szerinte a béketárgyalásokon megígérték, hogy nem adják ki az elnököt, ha lemond és száműzetésbe vonul. Szerinte Nigéria a saját érdekei ellen cselekszik a kiadással.
Sok olyan afrikai ország van, ahol a libériaihoz hasonló konfliktus dúl, mint például Szudán, Uganda, Kongó. Ha megszűnik a bizalom az afrikai megoldásban, máskor nem lesz olyan elnök, aki beleegyezne a lemondásba, amint azt Taylor tette - érvelt a szóvivő. Taylor 2003-as távozása a hatalomból 14 évi háborúskodásnak vetett véget, amely 250 ezer ember életét követelte. Kiadatása mégis felforrósíthatja a kedélyeket Libériában, ezért Ellen Johnson-Sirleaf elnök asszony nyugalomra intett. Fel kell ismernünk, hogy Libéria fontosabb, mint egy egyén, törzs vagy emberek egy csoportja - mondta.
