A védelmi minisztérium állambiztonsági titoknak minősítette, hány darab, atomtöltetet hordozni képes Minuteman, Titan II és egyéb rakéta van az amerikai haderő állományában. Az újság megjegyezte: a lépés beleillik a Bush-kormánynak abba az általános törekvésébe, hogy tevékenységének minél nagyobb szeletét - állambiztonsági okokra hivatkozva - elzárja a nyilvánosság elől. A lap megszólaltatta a washingtoni Georgetown Egyetemen működő Nemzetbiztonsági Levéltár egyik vezető kutatóját, William Burrt, aki szerint teljességgel indokolatlan a mindeddig nyilvános adatok titkossá tétele.

Tavasszal botrány tört ki amiatt, hogy a Nemzetbiztonsági Levéltár titokban tartott egy több éve zajló titkosítási kormányakciót, amelynek keretében a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a légierő és más központi ügynökségek állambiztonsági alapon több ezer aktát vontak ki a kutatható adatállományból.

A 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után az akkori igazság-ügyminiszter, John Ashcroft figyelmeztette a szövetségi ügynökségeket: körültekintőbben járjanak el a tekintetben, milyen dokumentumokat tesznek hozzáférhetővé az információszabadságról szóló törvény alapján. Az Újságíró Szövetség a Nyitott Kormányért nevű, pártoktól független szervezet adatai szerint Ashcroft döntése nyomán különböző szövetségi intézmények 22 százalékkal több nyilvános információt tartottak vissza, mint megelőzőleg.

Az atomfegyverek adatainak titkosításában az energiaügyi minisztérium is közreműködött. Bryan Wilkes, a tárcához tartozó Nemzeti Atombiztonsági Hatóság szóvivője elmondta: a titkosításra ma azért van szükség, mert megnőtt a veszélye annak, hogy latorállamok vagy terrorcsoportok hozzá akarnak férni a stratégiai fegyverekhez.

A hidegháború alatt az Egyesült Államok elrettentő erejének szemléltetése céljából tette közzé atomfegyvereinek számát, nem utolsósorban ezzel késztetve a Szovjetuniót a gazdaságát tönkretevő mértéktelen fegyverkezési kiadásokra.