Irán keddre ígért hivatalos választ az ország atomprogramja kapcsán kialakult válságra, amelynek átfogó rendezésére az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai és Németország javaslatcsomagot nyújtottak át Teheránnak, és amelynek elutasítása esetén a BT büntető intézkedéseket vethet ki a perzsa államra.

Miből áll a Biztonsági Tanács mandátuma?

Az atomsorompó szerződés részes államaként Irán mintegy 20 éven keresztül eltitkolta urándúsító tevékenységét a szerződés betartását ellenőrző megfigyelők elől. Erre válaszul az ENSZ Biztonsági Tanácsa július 31-én határozatban követelte, hogy Irán harminc napon belül függessze fel nukleáris tevékenységét. Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) főigazgatója augusztus 31-én tesz jelentést a BT-nek arról, hogy Irán teljesítette-e a határozatban foglaltakat.

Eleget tesz-e Irán a határozatnak?

Ez valószínűtlen. Az Iráni Iszlám Köztársaság fenntartja magának a jogot a békés célú urándúsításra, a NAÜ pedig nem talált egyértelmű bizonyítékot arra nézve, hogy Teherán atombomba előállításán fáradozna. Irán utalt arra, hogy hajlandó lenne megvitatni urándúsító tevékenységének felfüggesztését bizonyos gazdasági és diplomáciai ösztönző intézkedésekért cserébe, Egyúttal kizárja viszont, hogy az urándúsítást már a tárgyalások előfeltételeként felfüggessze.

Mit lép majd a Biztonsági Tanács?

Amennyiben Irán továbbra is hajthatatlannak mutatkozik, akkor a július 31-i határozat feljogosítja a BT-t, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányának megfelelően meghozza a "megfelelő intézkedéseket". Ezek az alapokmány hetedik fejezetének 41. cikkében rögzítettek szerint lehetővé teszik gazdasági és diplomáciai jellegű büntető intézkedések foganatosítását Teheránnal szemben, kizárják azonban a katonai erő használatának lehetőségét.

Washington bízik abban, hogy a BT már szeptember elején szankciókat hoz Teheránnal szemben, a határozat megszületése azonban nem jelenti automatikusan büntető intézkedések életbe léptetését. A Biztonsági Tanács vétóval rendelkező tagjainak - elsősorban Oroszországnak és Kínának - a ragaszkodására további tárgyalások várhatók a határozat szövegéről; a szankciókról döntő határozat megszületéséig így hetek, vagy akár hónapok is eltelhetnek.

Milyen szankciók jöhetnek számításba?

A Biztonsági Tanács Teherán reagálásának függvényében várhatóan fokozatosan léptet életbe intézkedéseket, amelyeknek első lépése lehet az iráni tisztviselők részére a beutazási vízumok kiadásának felfüggesztése és külföldi vagyontárgyaik használatának befagyasztása. A széles körű gazdasági embargó és diplomáciai elszigetelés lehetősége csupán később jöhet számításba.

Moszkva és Peking azonban nem támogatják a büntető intézkedések meghozatalát, ehelyett a diplomáciai megoldásra irányuló erőfeszítéseket fokoznák. Az Európai Unió tagállamainak jelentős része - köztük Franciaország és Németország - pedig kevéssé bizonyulhat hajlandónak arra, hogy kemény szankciókat támogassanak Iránnal szemben, hiszen az veszélyeztetheti a Teheránnal folytatott külkereskedelmüket és az iráni kőolaj behozatalát.

A katonai fellépés mint utolsó lehetőség?

Az Egyesült Államok és Izrael már szóba hozta légi csapások lehetőségét az iráni nukleáris létesítmények ellen. A Biztonsági Tanács hozzájárulása mindehhez azonban szinte lehetetlen, mivel még Washington jelentősebb nyugati szövetségesei is tartanak attól, hogy a katonai fellépés lángba boríthatja a Közel-Keletet, és ráadásul nem is lenne képes végső csapást mérni az iráni atomprogramra.

Hogyan reagálhat Teherán a szankciókra?

Irán kiléphet az atomsorompó-szerződésből, felgyorsíthatja az urándúsítási munkálatokat, leállíthatja a nyugati országokba irányuló olajszállításokat, és szövetségesei révén további erőszakot szíthat Irakban, Libanonban és a palesztin területeken. Irán azonban visszafogottan is reagálhat, hogy a nagyhatalmak érdekellentéteit kihasználva aláássa a büntető intézkedések hatását.