© AP

„Ahogy Róma hatalma megtört, úgy ér véget a nyugati civilizáció is. A Duna és a Rajna Rómát védte, a Rio Grande, illetve a Mediterrán Amerikát és Európát. Ám a civilizáció határai ma már védtelenek- igy kezdi vészjelzésnek szánt könyvét Pat Buchanan, és a folytatás nem különb: az illegális bevándorlás immár ellenőrizhetetlen és a 2006-ban született gyerekek megérik a Nyugat pusztulását. Az USA-ba érkező illegális emigránsok közül minden 12. büntetett előéletű. Alig 40 év múlva, 2050-ben az USA délnyugat államaiban 100 millió latinamerikai él majd. Buchanan megvádolja a mexikói kormányt, hogy tudatosan ösztönzi a kivándorlást az USA-ba, egyrészt a szociális feszültségek levezetése, másrészt az Egyesült Államok délnyugati térségeinek „visszafoglalása” céljából.

Buchanan nem kíméli a republikánusokat sem : „az amerikai kereskedelmi kamara leányvállalata ez a párt, ahol minden a pénztől szól.” A „GDP- egyház” hívei ők. Őket is, meg a demokratákat is megbénítja az amerikai történelemben elkövetett faji diszkriminációk sorozata – vonja le a következtetést a konzervatívok radikális szárnyához tartozó politikus. Szerinte most már annyi latinamerikai származású szavazó van Kaliforniában, Arizonában, Új Mexikóban és Texasban, hogy ebben a négy államban sem párt, sem politikus nem mer fellépni bevándorlást fékező programokkal.

Könyve záró fejezete, „Az utolsó esély” címmel, nemzeti tervet körvonalaz, amely még megmentheti Amerikát. Mindenekelőtt egy Eisenhower-típusú deportálási programra van szükség. Kezdetnek minden elitélt illegális emigránst, illetve idegen állampolgárságú bűnbanda-tagot kitoloncolnának az országból. (Miután az 50-es évek elején három millió illegális emigráns lépte át az USA mexikói határát, Eisenhower elnök kezdeményezésére, 1954-ig. mintegy 1 millió embert visszatelepítettek Texasból Mexikóba.) Tíz évig maximum évi 150-250 ezerre kell korlátozni a legális bevándorlást. Kettős biztonsági kerítést kell építeni Mexikó és az USA 3000 kilométer hosszú határán, még ha a várható költség el is éri a 10 milliárd dollárt – javasolja Buchanan.